2010. január 25., 09:132010. január 25., 09:13
„Nagyon fontos, hogy a 2,3 milliárd euró minél hamarabb megérkezzen Romániába. Arra számítunk, hogy erre február utolsó hetében kerül majd sor” – nyilatkozta Tănăsescu.
A tárgyalások során szóba került „egy barátságosabb” adózási rendszer kidolgozása is. „A vállalkozói szférával egyetértésben egy olyan, barátságosabb adórendszert szeretnénk kidolgozni, mely előnyös lenne a gazdaság és az állami költségvetés számára is” – jelentette ki Mihai Tănăsescu.
A pénzügyi szakember hangsúlyozta, hogy nem tárgyaltak a hitelfeltételek módosításáról. „Nem a feltételek megváltoztatásáról, hanem annak a módnak a kidolgozásáról van szó, ahogy tartani lehet az 5,9 százalékos költségvetési hiányt. Arra a hatásra gondolok, amit a nyugdíjtörvény és a felelős adózásról szóló törvény, melyeket a parlament az év első felében el fog fogadni, 2010 végéig ki fog fejteni. Az 5,9 százalékos költségvetési hiány ezen törvények gyakorlatba ültetésétől függ” – nyilatkozta Mihai Tănăsescu.
A készenléti hitel hátralevő két részletének felét a nyugdíjak és az állami alkalmazottak fizetésének folyósítására fogják költeni. „A pénz a kincstárba fog befolyni, majd pedig szétosztásra kerül. A költségvetésből fogjuk biztosítani a fizetéseket és a nyugdíjakat. Ez az elvi döntés” – hangsúlyozta Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter (képünkön jobbra).
Cristian Rădulescu, a szenátus munka-, családügyi és szociális bizottságának elnöke ugyanakkor azt állítja, kétséges, hogy a kölcsön felét a nyugdíjak és bérek kifizetésére fordíthatja-e a kormány. „Az IMF fontolgatja, jóváhagyja-e, hogy a pénzt nyugdíjakra és bérekre költsék. Ez szokatlan eljárás, velünk kivételt tettek az első hitelrészletek alkalmával. Normális esetben az IMF pénzét a költségvetés egyensúlyba hozására kell fordítani, valamint a bizalom erősítésére a bankközi piacon és hitelnyújtásra” – nyilatkozta Rădulescu, hozzátéve, hogy az IMF küldöttsége a hitelfeltételek módosítására vonatkozó dokumentumot adott át a kormány képviselőinek.
„A szerződésbe egyes kitételei nem teljesültek, de ezek nem annyira fontosak, hogy indokolnák a hitelfeltételek módosítását” – hangsúlyozta Vlădescu. A pénzügyminiszter elmondása szerint az IMF nem feltételmódosításokat terjesztett elő, hanem technikai jellegű ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan valósítsa meg a kormány a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.