A Maroskece–Aranyosgyéres-szakasz hamarosan elkészül, civil szakemberek szerint december 20. körül átadható
Fotó: Facebook/Kodok Márton
Csaknem 110 kilométernyi új autópálya- és gyorsforgalmiút-szakasszal gazdagodhat Románia 2023-ban. Ebből kevesebb mint 100 kilométer adható át a forgalomnak, de így is csaknem kétszer több, mint tavaly. Az idén várható teljesítmény az év eleji becslések mérsékelten optimista forgatókönyvét tükrözi, és nem áll messze a rekordévektől. De persze a legfőbb célok még nagyon távol vannak.
2023. november 14., 18:272023. november 14., 18:27
Az idei évre vonatkozó adatokat az Economica.net portál összesítette a hatóságok, az építők és az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szakemberek kijelentéseire alapozva.
Az autópályáknál maradva, a Bukarestet övező A0-ásból a jelenlegi állás szerint két szakasz is meglehet még 2023-ban: északon Corbeanca és Afumați között megépülhet 19 kilométer, de egyelőre csupán csaknem tízet adhatnak át belőle a forgalomnak. Délen 10 kilométer készülhet el, azzal együtt, hogy Sorin Grindeanu közlekedési miniszter néhány hete még 23-at látott megvalósíthatónak. Az Ecomomica által becsült csaknem 110 kilométerbe azonban innen csak tízet számoltak be.
A legnagyobb idei „szeletet” a Craiova–Pitești gyorsforgalmi út (DEx12) harmadik szakasza jelentheti, amely csaknem 32 kilométeres. Bár az építő megfeszített erőkkel dolgozik, és szerepel a gazdasági lap számításaiban is, itt azért még kérdéses, hogy valóban sikerül még idén befejezni. Közben szintén határidő előtt készülhet el a kivitelező a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi úttal (DEx11), mely 19 kilométer hosszú.
Az így összeadódó 109,25 kilométer több mint a duplája a tavalyi „termésnek”, amikor is a Nagyszeben–Pitești-sztrádán és a Craiova–Pitești-gyorsforgalmin összesen 53 km-nyi utat adtak át.
Amint arról beszámoltunk, a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület év elején azt közölte, hogy idén 78 kilométernyi új autópálya-szakasz átadása vehető biztosra; ugyanakkor „kis szerencsével és nagy munkakedvvel” akár 110,5 kilométer is összejöhet, de az örök optimisták az éves rekordnak számító 126 kilométerről is álmodhattak.
Az 1000 kilométeres határ átlépését (a meglévő autópályák és gyorsforgalmi utak összhossza) a török Nurol cég munkásai valósították meg az észak-erdélyi sztráda Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közötti 13,5 kilométeres szakaszának átadásával – jó néhány hónapos késéssel, de még idén, szeptemberben.
Azonban Sorin Grindeanu közlekedési miniszter még idén januárban igencsak merész kijelentést tett: szerinte lehetséges, hogy akár évi 150 kilométernyi autópálya is épüljön Romániában. Ugyanakkor szeptemberben azzal „növelte” a tétet, hogy szerinte 2024 végéig –azaz bő egy év alatt – 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át.
Mint ismeretes, a Pro Infrastruktúra Egyesület régóta kardoskodik az autópálya-építések mellett, melyek létfontosságúak a romániai utak biztonságossá tétele érdekében – ez az egyetlen mód, hogy jelentősen csökkenjen a halálos közúti balesetek száma, és Románia ne legyen európai éllovas e tekintetben. Közlésük szerint
Jelenleg alig több, mint 1000 kilométeres a sztrádák és gyorsforgalmik hossza. Romániában a rendszerváltás óta eltelt 33 évben csupán kevesebb mint 900 km-et építettek (117-et még a kommunizmusban), azaz évente átlagosan mintegy 27 kilométert. A kilencvenes évek teljesen kiestek, de szakemberek szerint még így is reálisan elvárható lett volna, hogy mára a jelenlegi biztonságos úthálózat duplájával, azaz legalább kétezer kilométer autópályával és gyorsforgalmival rendelkezzünk.
Késéssel ugyan, de végre sikerült kiválasztani a kivitelezőt, amely megépítheti a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszát.
Jó az esély arra, hogy még az év vége előtt teljessé váljon az autópálya-összeköttetés Kolozsvár és Marosvásárhely között, mivel minden bizonnyal elkészül az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéres és Maroskece közötti szakasza.
Egyelőre tényleg úgy tűnik, hogy nem csupán kincstári optimizmus volt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter kijelentése, miszerint még a jövő áprilisi határidő előtt, idén elkészülhet a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi út.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kedden kihirdette a Nagyszeben-Fogaras sztrádaszakasz 2. szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalás győztesét – jelentette be a Facebook-oldalán Sorin Grindeanu.
Újabb résszel bővült az óvások miatt „levegőben lógó” szakaszok köre az észak-erdélyi autópályán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!