
Nem kell aggódni a román deviza lejtmenete miatt: Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke azt mondja, az általa vezetett pénzintézet a bankközi piacon fellépő egyensúlyvesztés esetén készen áll beavatkozni, ahogyan tette azt tavaly is, amikor a jelenlegi helyzettel ellentétben egyébként a lej nem gyengült, hanem veszített korábbi felértékelődéséből.
2015. január 08., 20:372015. január 08., 20:37
A jegybankelnök úgy látja, hogy a román fizetőeszköz 2015-ben is egyensúlyi helyzetben marad. „A lej egy élő deviza, reagál… Hosszú pihenési időszaka volt, de reagál. Felléphet egyensúlyvesztés is. Ahogy történt az decemberben is. A pénzügyminisztérium masszív kifizetéseket eszközöl, sok lej kerül a piacra. Nem bámuljuk a történéseket, reagálunk. (…) Készen állunk, akárcsak tavaly, hogy egyensúlyvesztés esetén gyorsan beavatkozzunk” – fogalmazott Isărescu, utalva annak a lehetőségére, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet.
Elmondása szerint egyébként nincs alapja az árfolyam nagy kilengésének, mivel a folyó fizetési mérleg hiánya alacsony, fedezik azt a közvetlen külföldi beruházások, így a beavatkozás egyensúlyvesztés esetén megmagyarázható, bár a jegybanknak nincs célkitűzése az árfolyam alakulására, s nem is zavarja az 5 százalékig terjedő ingadozás. Az egyensúlyi helyzetet egyébként szerinte nagyjából a tavalyi árfolyam jelentette, amikor is 4,38 és 4,52 lej/euró között ingadozott.
Nincs ok aggodalomra a Reuters által megkérdezett elemzők szerint sem, úgy vélik ugyanis, hogy a közép-kelet-európai gazdaságok elég szilárdak ahhoz, hogy hozzájáruljanak devizájuk – köztük a lej – megerősödéséhez az elmúlt hetekben tapasztalt értékvesztés után. Becsléseik szerint a lengyel zlotyi az euróhoz képest az év végére a mostaninál 4,7 százalékkal lesz erősebb, a forint 3,2 százalékkal, a lej 2,2 százalékkal, a cseh korona pedig 1,1 százalékkal. Az elemzők 4,4 lej/eurós árfolyamot várnak a 2015-ös év végére.
Ötödére csökkent a letétek kamatja
Történelmi minimumra csökkent november végére a magánszemélyek lejes banki letétjének a kamatja, a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítésében szereplő 2,93 százalékos éves kamat közel egy százalékponttal elmarad az egy évvel korábban regisztrált értéknél, s ötöde a válság begyűrűzése kezdetén jegyzett átlagos kamatszintnek. 2009-ben ugyanis az éves kamat még a 16 százalékot is elérte. Történelmi mélyponton volt egyébként a lejben igényelt hitelek után fizetendő kamat értéke is, éves szinten 7,8 százalékról van szó. Mint ismeretes, a jegybank 2013-ban és 2014-ben egyaránt ötször mérsékelte az alapkamatot, miután az infláció a várakozásokhoz képest alacsonyabb értéken maradt. A trend pedig idén is folytatódik, szerdán a BNR 25 bázisponttal, 2,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontnak számít.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!