Az év végéig beindítanák Romániában is az ármonitoringot, a kereskedők azonban máris tiltakoznak. Az árfigyelő tulajdonképpen egy weboldal, ahol összehasonlíthatók lesznek a nagyvárosokban működő hipermarketek árszintjei, megkönnyítve ezáltal a vásárlással kapcsolatos döntéseket.
2015. február 11., 19:562015. február 11., 19:56
Az intézkedést kezdeményező fogyasztóvédelmi hatóság és a Versenytanács arra számít, hogy az ármonitoring a fogyasztói árak csökkenéséhez vezet.
Gyerkó László, a Versenytanács tagja a Krónika megkeresésére emlékeztetett, a kormány jóváhagyta az ármonitoring létrehozására vonatkozó javaslatot, a projektnek az év végéig kell beindulnia. A finanszírozást azonban csak márciusban tisztázzák, és a műszaki részletek kidolgozása is hátravan. Valószínű egyébként, hogy a költségeket európai uniós forrásokból fedezik majd.
Jelenleg az körvonalazódik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság lesz a működtető intézmény, a Versenytanács pedig felügyeli az ármonitoringot. Utóbbi ugyanakkor részt vesz a projekt gyakorlatba ültetése előtti tárgyalásokban is. Nem ülnek le egyébként valamennyi cég képviselőjével, hanem az őket képviselő egyesületekkel, szövetségekkel tárgyalnak – ecsetelte Gyerkó László.
Hozzátette: az ármonitoring bevezetését az Európai Bizottságban lefolytatott tárgyalás előzte meg, az elképzelés szerint a projekt több országban is megvalósul, majd néhány év alatt összevonják és egységesítik, így az Unió több tagállamára vonatkozó összehasonlításokat nyernek.
Görögország például máris sikerrel alkalmazza az ármonitoringot, a rendszer bevezetése után néhány hónappal pedig már mintegy 7 százalékkal csökkentek az összehasonlítható termékek árai, tudtuk meg a közgazdásztól.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy lehetetlen valamenynyi terméket górcső alá venni, így a mindennapi fogyasztói kosarakat szeretnék összehasonlítani. A termékek árait hetente, majd naponta aktualizálnák.
A Versenytanács tagja egyébként úgy véli, a cégek nem utasíthatják vissza az ármonitoringot, hiszen erre kormányhatározat is létezik, továbbá az intézkedés célja a piac átláthatóbbá tétele.
„Ez egy átlátható folyamat. Miért ne lenne a vásárlónak lehetősége, hogy öt-hat üzletben is megnézze az árakat? Ezt most csak a nyugdíjasok tudják megtenni, nekik van erre idejük. Az áruházaknak a kereslet-kínálat alapján kell majd alakítaniuk az árszintet, az ármonitoring az átláthatóság eszköze lesz. A kereskedők persze tiltakoznak, mert ha már az ember ott van, megveszi, amire szüksége van, és nem megy át egy másik egységbe az olcsóbb termékért” – fejtette ki Gyerkó László, utalva arra, hogy a Nagy Romániai Kereskedelmi Láncok Egyesülete (AMRCR) már közleményt adott ki, jelezve, hogy nem támogatja a rendszer működését.
Nehezményezik egyebek mellett, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül döntött az ármonitoring bevezetéséről, ugyanakkor kivitelezhetetlennek tartják azt, mert – mint fogalmaznak – az áruházak néha egyetlen nap leforgása alatt többször is módosítják áraikat. Attól is tartanak, hogy külön alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk, hogy a rendszert naprakész adatokkal feltöltsék, ez pedig növelné a projektben részt vevők költségeit, és csökkentené a versenyképességüket.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!