Az év végéig beindítanák Romániában is az ármonitoringot, a kereskedők azonban máris tiltakoznak. Az árfigyelő tulajdonképpen egy weboldal, ahol összehasonlíthatók lesznek a nagyvárosokban működő hipermarketek árszintjei, megkönnyítve ezáltal a vásárlással kapcsolatos döntéseket.
2015. február 11., 19:562015. február 11., 19:56
Az intézkedést kezdeményező fogyasztóvédelmi hatóság és a Versenytanács arra számít, hogy az ármonitoring a fogyasztói árak csökkenéséhez vezet.
Gyerkó László, a Versenytanács tagja a Krónika megkeresésére emlékeztetett, a kormány jóváhagyta az ármonitoring létrehozására vonatkozó javaslatot, a projektnek az év végéig kell beindulnia. A finanszírozást azonban csak márciusban tisztázzák, és a műszaki részletek kidolgozása is hátravan. Valószínű egyébként, hogy a költségeket európai uniós forrásokból fedezik majd.
Jelenleg az körvonalazódik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság lesz a működtető intézmény, a Versenytanács pedig felügyeli az ármonitoringot. Utóbbi ugyanakkor részt vesz a projekt gyakorlatba ültetése előtti tárgyalásokban is. Nem ülnek le egyébként valamennyi cég képviselőjével, hanem az őket képviselő egyesületekkel, szövetségekkel tárgyalnak – ecsetelte Gyerkó László.
Hozzátette: az ármonitoring bevezetését az Európai Bizottságban lefolytatott tárgyalás előzte meg, az elképzelés szerint a projekt több országban is megvalósul, majd néhány év alatt összevonják és egységesítik, így az Unió több tagállamára vonatkozó összehasonlításokat nyernek.
Görögország például máris sikerrel alkalmazza az ármonitoringot, a rendszer bevezetése után néhány hónappal pedig már mintegy 7 százalékkal csökkentek az összehasonlítható termékek árai, tudtuk meg a közgazdásztól.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy lehetetlen valamenynyi terméket górcső alá venni, így a mindennapi fogyasztói kosarakat szeretnék összehasonlítani. A termékek árait hetente, majd naponta aktualizálnák.
A Versenytanács tagja egyébként úgy véli, a cégek nem utasíthatják vissza az ármonitoringot, hiszen erre kormányhatározat is létezik, továbbá az intézkedés célja a piac átláthatóbbá tétele.
„Ez egy átlátható folyamat. Miért ne lenne a vásárlónak lehetősége, hogy öt-hat üzletben is megnézze az árakat? Ezt most csak a nyugdíjasok tudják megtenni, nekik van erre idejük. Az áruházaknak a kereslet-kínálat alapján kell majd alakítaniuk az árszintet, az ármonitoring az átláthatóság eszköze lesz. A kereskedők persze tiltakoznak, mert ha már az ember ott van, megveszi, amire szüksége van, és nem megy át egy másik egységbe az olcsóbb termékért” – fejtette ki Gyerkó László, utalva arra, hogy a Nagy Romániai Kereskedelmi Láncok Egyesülete (AMRCR) már közleményt adott ki, jelezve, hogy nem támogatja a rendszer működését.
Nehezményezik egyebek mellett, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül döntött az ármonitoring bevezetéséről, ugyanakkor kivitelezhetetlennek tartják azt, mert – mint fogalmaznak – az áruházak néha egyetlen nap leforgása alatt többször is módosítják áraikat. Attól is tartanak, hogy külön alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk, hogy a rendszert naprakész adatokkal feltöltsék, ez pedig növelné a projektben részt vevők költségeit, és csökkentené a versenyképességüket.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!