
2010. április 02., 09:462010. április 02., 09:46
Minderről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be Moldován József távközlési államtitkár, valamint Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. „Az uniós pályázatok előnye, hogy ezeket nem szűrik meg Romániában, hanem a többi országgal versenyzünk” – jelentette ki Borboly. A tanácselnök elmondása szerint már évek óta gondot jelent, hogy a kisebb vidéki településeken, tanyákon nincs megfelelő víz-, csatorna-, út-, villany-, illetve gázhálózat. „2008-ban indítottuk útjára a Hargita Hálót, és mivel már kialakult erre az igény, az emberek rászoktak az internethasználatra, tovább szeretnék fejleszteni” – fejtette ki Borboly. Hangsúlyozta, ezúttal szeretnének még több emberhez közelebb vinni a világhálót. Emellett Borboly fontos szempontként említette a tanyavilág biztonságossá tételét, olyan rendszerben gondolkodik, amely által akár egy gombnyomással elérhetővé válna a mentőszolgálat vagy a rendőrség.
Moldován József távközlési államtitkár – aki korábban a Hargita megyei önkormányzat keretében igazgatói tisztséget töltött be – fontosnak nevezte a megye előnyösebb helyzetbe való juttatását. „Megpróbáltam elérni, hogy ne csak referenciaként, hanem társként jelenjen meg a minisztérium a pályázatokban” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szükséges felzárkózni a rohamosan fejlődő digitális világhoz. Az államtitkár elképzelése szerint hamarosan lehetőség nyílik arra, hogy digitális aláírás készüljön magánszemélyeknek is, valamint egy speciális rendszer segítségével nemsokára otthonról lehet majd fizetni a különböző számlákat, illetve adókat és illetékeket.
A csütörtökön beharangozott uniós pályázat Hargita megyére eső önrésze 50 ezer euró. „Ez az összeg nem épp zsebpénz, de kevés, ha a költségvetést nézzük. Olyan, mint az élesztő a kenyérben: kicsi, de a hatása nagy léptékű” – jegyezte meg Borboly, aki szerint a fent említett projekt fontossága a tapasztalatszerzésben rejlik. Elképzelésük szerint ugyanis a jövőben képesek lesznek olyan minőségű pályázatok elkészítésére, amelyet Brüsszelben biztosan elfogadnak.
Az ENGAGE nevű pályázatban összesen hét ország vesz részt, a projekt befejeződésének várható ideje 2015.
Az eMagyar és eRégió Hálózat működésének támogatását célzó pályázat nyerteseként tizenkét, határon túli magyar szervezet kap öszszesen 50 millió forintot a helyi informatikai infrastruktúra fejlesztésére és tartalomfejlesztésre. A pályázat eredményét csütörtökön Budapesten hirdették ki; a nyertes pályázók a programot lebonyolító Puskás Tivadar Közalapítvány székházában írták alá a támogatási szerződést. Az erdélyi, vajdasági, drávaszögi, felvidéki, kárpátaljai, ausztriai, amerikai és szlovéniai magyar szervezetek a pénzt az internethozzáférés biztosítására, tartalomfejlesztésre és informatikai továbbképzésre is felhasználhatják.
Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára az eseményen elmondta: a határon túli informatikai fejlesztésekben már több éve együttműködnek az érintett tárcák. Az utóbbi években – tette hozzá – az anyagi támogatások ezen a téren is csökkentek, de az informatikai hálózat a jövőben is megmarad, és virtuálisan összekapcsolja a magyarságot. Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságának közpolitikai igazgatója a nyertes pályázó szervezetek képviselői előtt elmondta: a programot még 2002 őszén jelentette be Kovács Kálmán akkori informatikai és hírközlési miniszter. Azóta a világon 350 eMagyar pont működik, többségük határon túli magyar szervezetek székházában, egyharmaduk pedig művelődési házakban, iskolákban és az úgynevezett Magyar Házakban.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a bécsi internetes rádió fejlesztésére használja fel a támogatást – nyilatkozta Wurst Erzsébet, a szervezet elnökségi tagja. A Szlovákiában működő Esterházy János Társulás a pénzt a Pozsonytól Kassáig megtalálható alapszervezeteinek fejlesztésére fordítja – ismertette Lőrincz Tamás, a nonprofit társulás képviselője. Támogatásban részesült még a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Ausztriában, az eTransylvania Egyesület Romániában, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége Horvátországban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Szlovéniában, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány.
Az első eMagyar pontok 2005-ben nyíltak meg magyar nyelvterületeken. Az eMagyar Hálózat eRégió nevű programja pedig a szórványhelyzetben élő magyar közösségeknek ad lehetőséget az információs társadalomhoz való felzárkózáshoz.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.