Átveheti a város azoknak a magán- vagy jogi személyeknek az ingatlanát, akik adóhátralékot halmoztak fel – döntött legutóbbi ülésén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. Sztakics Éva alpolgármester lapunknak elmondta, egy kerethatározatot fogadtak el, ez lehetőséget teremt arra, hogy az adósság fejében átvegyék az ingatlant, de minden esetet külön bírálnak el.
2017. január 16., 17:182017. január 16., 17:18
2017. január 16., 17:372017. január 16., 17:37
Csak azokat az épületeket vagy telkeket veszik át, amelyek valóban érdeklik a várost, szükségük van rá, a határozat nem jelenti azt, hogy minden adósságot ki lehet majd váltani ingatlannal. Az egyeztetésekre létrehoztak egy bizottságot, amely két tanácstagból és három szakértőből, jogászból, illetve közgazdászból áll, a bizottság tárgyal az eladósodott tulajdonossal, és ha sikerül megállapodni, akkor a külön tanácshatározatban rögzítik, hogy az adósságért átveszik az ingatlant.
Sztakics Éva ugyanakkor leszögezte, a keret-tanácshatározatot az adótörvénykönyv alapján dolgozták ki, tehát teljesen törvényes. Az első ilyen egyedi tervezet valószínű már a január végi rendes tanácsülésen napirendre kerül. Az alpolgármester szerint szükségük van egy telekre az Őrkő negyedben, hogy pályázni tudjanak a romák által lakott övezet rendezésére, de a tulajdonos céggel a törvény értelmében addig nem tudnak üzletelni, amíg nem törlesztette a felhalmozott adósságait. „A cégnek nincs pénze, hogy fizesse az adóhátralékot, a városnak pedig szüksége van a telekre. A tanácshatározat lehetőséget teremt arra, hogy ezt megoldjuk” – részletezte az alpolgármester.
Felvetésünkre nem tartotta kizártnak, hogy ez a módszer a kultúrpalota esetében is alkalmazható. Mint ismeretes, a már egyre romosabb kultúrpalota gyakorlatilag gazdátlan, mert nem tudják eldönteni, hogy ki a jogutódja a kommunizmusban működő szakszervezetnek. A létesítményt nem tudják működtetni, mert 1,3 millió lejes adóhátraléka van a város felé, azonkívül a víz-, gáz-, és áramszolgáltatónak is tartoznak.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!