Indokolatlan munkaerőstop? – az EB szabálysértési eljárást indíthat több tagállam ellen

Hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok további két évig fenntartják a korlátozásokat. Mint arról már korábban is írtunk, a hivatalos meghatározás szerint a munkaerő-piaci szabad mozgás alapjog, amelynek mentén az EU-tagállamok polgárai munkát vállalhatnak más tagállamokban, s számukra ugyanolyan körülményeket biztosítanak, mint a hazai munkaerőnek.

A közösségi törvénykezés értelmében az újonnan csatlakozott országok esetében alkalmazható korlátozás akár hét évig is eltarthat. Románia és Bulgária ilyen körülmények között akár 2014. január elsejéig is várhat a teljes körű munkaerő-piaci nyitásra. Az uniós csatlakozási szerződés ugyanakkor lehetővé teszi a feltételek újravizsgálását öt év leteltével, ami idén december 31-én jár le. Ha valamely tagállam ezt követően is korlátozni akarja a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását, erről értesítenie kell az Európai Bizottságot. Eközben az Európai Parlament október 25-én munkaerő-piaci nyitásra szólította fel a szigort fenntartó államokat, azonban több ország is ezt követően jelentette be, hogy fenntartja a korlátozásokat.

Leonard Orban most azt mondja, több helyen erre indokolatlanul került sor. „Spanyolország esetében valóban van indok a korlátozás fenntartására, s ezt az Európai Bizottság is így látja, azonban Hollandia, Nagy-Britannia, valamint Írország esetében nem volt indokolt a döntés” – fejtette ki a tárcavezető, amiért szerinte az Európai Bizottság beindíthatja a szabálysértési eljárást.

„Lássuk, mit fognak lépni. A Bizottsággal folyamatosan tárgyalunk a következő lépésekről” – tette hozzá. Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Parlament diszkriminatívnak tartja a munkaerő-piaci korlátozásokat, ezért is szólította fel október végén a tagállamokat azok felszámolására 2011 végéig. Az EP-képviselők arra is köteleznék a tagországok vezetőit, hogy szüntessék meg a 2007-ben csatlakozott államok külföldön dolgozó lakosaira vonatkozó, szabad mozgást akadályozó tényezőket.

A határozat szerint az Unió munkapiacán belüli mobilitás elengedhetetlen a gazdasági fellendülés és az Európa Stratégia 2020 céljainak elérése érdekében. A képviselők egyetértettek abban, hogy a hasonló korlátozások kettős mércét alkalmaznak, és diszkriminatív eljárásnak minősülnek. Ugyanakkor az Európai Bizottság is nemrég hozott nyilvánosságra egy jelentést, amelyben arra mutatott rá, hogy összességében kedvező hatást gyakorol az Európai Unió gazdaságára a romániai, illetve bulgáriai állampolgárok szabad munkavállalásának, az Unión belüli mobilitásának a lehetővé tétele.

A testület szakértői úgy számolnak, hogy amennyiben megvalósul a teljes mobilitás e két, 2007-ben csatlakozott tagállam munkavállalóit illetően, az önmagában 0,3 százalékkal emelheti a 27 EU-tagállam GDP-jét, és 0,4 százalékkal a 15 régi tagállam GDP-jét.