2010. november 08., 08:592010. november 08., 08:59
A kvótaarányok módosítása révén ezentúl az Egyesült Államok és Japán után Kínáé a harmadik legtöbb szavazat az IMF kormányzótanácsában. Kína mögé sorolt Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is, és az első tízbe került Kínán kívül India és Brazília, Oroszország pedig a tizedikről a kilencedik helyre lépett előre a 187 tagú IMF-ben. A korábbi első tíz ország közül most hiányzik Kanada és Szaúd-Arábia.
„Ez a történelmi megállapodás a legalapvetőbb kormányzási átalakítás az alap 65 éves történetében, és az eddigi legnagyobb módosítás a befolyás elosztásában a felzárkózó és fejlődő országok javára, elismervén növekvő szerepüket a világgazdaságban” – így kommentálta a fejleményt az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn.
Mint arról beszámoltunk, a súlyarányok újraosztásában a Húszak (G20) pénzügyminiszterei állapodtak meg október végén. Az átrendezés felét a fejlett országok, egyharmadát az olajtermelő országok, a maradékát más fejlődő országok adták. Összességében az IMF tagországai közül 110-nek növekszik vagy nem változik a szavazataránya.
Az IMF tíz legnagyobb szavazója az átalakítás nyomán (zárójelben a korábbi kvótaarány): Egyesült Államok a szavazatok 17,41 százalékával (17,67), Japán 6,46 százalék (6,56), Kína 6,39 százalék (4,00), Németország 5,59 százalék (6,11), Franciaország 4,23 százalék (4,50), Nagy-Britannia 4,23 százalék (4,50), Olaszország 3,16 százalék (3,31), India 2,75 százalék (2,44), Oroszország 2,71 százalék (2,49), Brazília 2,32 százalék (1,78).
Egyidejűleg eldöntötték azt is, hogy az IMF fő finanszírozási forrását, a tagállamok kvótáit – azaz tagdíját – megkétszerezik, összesen 476,8 milliárd SDR-re (755,7 milliárd dollár) a 2008-as reform idején elhatározott 238,4 milliárd SDR-ről. Az SDR az IMF elszámolási egysége.
A világgazdaság növekedését továbbra is a feltörekvő gazdaságok lendítik előre, a fejlett gazdaságok többsége még mindig a magas munkanélküliséggel és az apadó fogyasztói kereslettel küzd – állapítja meg a PwC legfrissebb tanulmánya. A PwC brit makrogazdasági csoportja által készített jelentés a tanácsadó cég sajtóközleménye szerint az idei évre 3,5, 2011-re pedig 3,1 százalékos globális GDP-növekedést jósol.
A jelentés hangsúlyozza: a világ fejlődő és fejlett részei által nyújtott teljesítmény eltérő. A jelentősebb feltörekvő gazdaságok közül Kína és India esetében várható, hogy 2010 és 2011 folyamán folytatják figyelemre méltó növekedésüket. Szakértők Kína esetében az idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos, míg India esetében az idén 8,6, 2011-ben pedig 8,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. Oroszországban az idei 4,4 százalék után 4,5, Brazília esetében az idei 7,4 százalék után 4,3 százalékos növekedést várnak a szakértők.
A fejlett gazdaságokban teljesen más a helyzet. Az eurózónában a recesszióból való kilábalás sok tagország számára lassú és fájdalmas folyamat. A magas munkanélküliségi ráta és a megszorítások valószínűleg tovább rontják majd a növekedési kilátásokat. Az eurózónában a szakértők az idei évre 1,6, jövőre 1,3 százalékos növekedést várnak.
Ezzel a tendenciával csupán Németország dacol, hiszen GDP-növekedése az előrejelzések szerint az idén éves szinten 3,3 százalék lesz, amely az eurózóna egészére vonatkozó növekedési mutató több mint kétszerese, jövőre pedig 2,2 százalék. Az Egyesült Királyságban az idén és jövőre 1,6, illetve 2 százalékos, Franciaországban 1,6, illetve 1,4 százalékos, Olaszországban pedig 1,1, illetve 0,8 százalékos GDP-növekedés várható.
Mindeközben az Egyesült Államok gazdasága – ahol az idén 2,6, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedés várható – lassan újra növekedési pályára áll, a még mindig magas munkanélküliség és a nem szűnő deflációs aggodalmak ellenére.
Az USA, Nagy-Britannia és Japán jegybankjai mind jelezték, hogy a quantitative easing (mennyiségi enyhítés, azaz számlapénzteremtés) képzelhető el, sőt már konkrét lépések is történtek annak érdekében, hogy többletlendületet kapjon a gazdaság élénkülése.
A PwC makrogazdasági tanácsadási csoportja több mint 40 ország gazdasági teljesítményét vizsgálja, amelyek együttesen a globális GDP 90 százalékát teszik ki. A csoport szakértői különböző vállalatokkal és kormányokkal is együttműködnek a stratégiai lehetőségek és külső kockázatok felmérése érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok