A hét végén legalább 50 ezren megfordultak a budapesti Hungexpó turisztikai kiállításon az önálló székelyföldi standnál – számolt be a Krónika érdeklődésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a vasárnap zárult eseményről, a részvétel egyik kezdeményezőjeként pedig sikeresnek nevezte az expót.
Szerinte a három székelyföldi megye számára a március negyedikei nap volt kiemelkedően fontos, mivel aznap több utazási iroda, ügynökség is tiszteletét tette a Hargita, Kovászna és Maros megye által közösen felállított standnál. Borboly tájékoztatása szerint minden szóróanyag, promóciós tárgy gazdára lelt. „Sokan érdeklődtek a Székelyföld jelenlegi helyzetéről, illetve az elmúlt húsz évben tapasztalható változásokról.
Az a Székelyföld, amelyet megismertek a kilencvenes években, már nem ugyanaz, mint ami most várja az idelátogatókat” – részletezte tapasztalatait a tanácselnök. Hozzátette: a Hungexpón való szereplés elsődleges célja az volt, hogy az érdeklődők találkozhassanak az itteni ajánlatokkal. „Azáltal, hogy mi is ott voltunk, nem csak a híres, turisztikai szempontból kiemelkedő helyszínek képviselőivel találkozhattak a látogatók, hanem észrevehették, érdemes eljönni a Székelyföldre, és több időt tölteni itt, ahol harmóniában a természettel lehet kikapcsolódni” – magyarázta.
Ezzel szemben Gazda Zoltán szerint csalódást okozott a székelyföldi résztvevőknek a budapesti Hungexpón megszervezett nemzetközi idegenforgalmi kiállítás. A Kovászna megyei turisztikai egyesület munkatársa tegnap útban hazafelé számolt be a Krónikának budapesti élményeiről. Elmondása szerint a magyar fővárosban nem volt annyira sikeres a kiállítás, mint tavaly ősszel a hasonló bukaresti rendezvény.
Tavaly Bukarestből több mint 250 utazási iroda névjegykártyájával tértek haza, a budapesti nemzetközi kiállításon a befogadó közönség nem volt annyira fogékony a turizmus iránt. Kapcsolatok nem szövődtek, megkeresések együttműködésre vagy javaslatokra alig-alig voltak, értékelte Gazda Zoltán, aki a gazdasági válsággal vagy a Magyarországon közelgő választási kampánnyal próbálta magyarázni az érdektelenséget. A vasárnap déli bombariadó még inkább megzavarta a kiállítás összképét, az épületeket kiürítették, egy darabig úgy nézett ki, hogy nem tudnak a tervezett időpontban hazajönni, mert a gépkocsikat nem engedték a kiállítótermek közelébe.
„Székely leleményességgel sikerült megoldani a stand lebontását, kézben kihordtunk mindent az autóhoz” – idézte fel a turisztikai szakember. Gazda elmondta, a székelyföldi kiállítók mindent megtettek a siker érdekében, a stand ugyan valamivel kisebb volt, mint amit Bukarestben felépítettek, de ugyanolyan színes és érdekes. A rengeteg információs anyag mellett volt kürtőskalács, mézes pogácsa, pálinka. Népi mesterek is bemutatkoztak, élőben lehetett követni a tojásírást és a fafaragást. Budapesten is felépítették az ásványvízpiramist, talán ennek volt a legnagyobb sikere. Sokféle borvizet vittek, és azokat a látogatók szívesen kóstolgatták.
A Székelyföld-standon belül a vendéglősöknek, szállodásoknak is voltak kis standjaik, de ők sem számolhatnak be konkrét eredményekről. Néhányan érdeklődtek, akik turistacsoportokat utaztatnának a Székelyföldre. Sokan kérdezték a kempingtáborokat, de azokról nem volt információs anyag, és a székely megyékben egyébként is kevés a sátortábor. Két jelentkező volt, akik székelyföldi borvizet forgalmaznának Magyarországon, ők megkapták a helyi palackozók elérhetőségeit. Talán ez volt a kiállítás legnagyobb sikere, mondta Gazda Zoltán. A turisztikai szakember azonban bizakodó, elmondása szerint a turizmus nyitott könyv, soha nem lehet tudni, mikor és hogy térül meg egy kiállításon való részvétel.
A Székelyföld önálló standdal való részvétele nem aratott osztatlan sikert a román politikum körében, többen is bírálták, hogy Romániától független pulton is kiállított a három megye. Borboly minderre reagálva tegnap úgy vélekedett, fontos volt megmutatni az egységet, harmóniát, ami az említett három székelyföldi megye viszonyában tapasztalható. „Egy turisztikai kiállítás nem politikai show-műsor” – szögezte le, kiemelve, a romániai standnak nagy részét is a székelyföldi megyék által kiállított anyagok tették ki.
Mint ismeretes, a székelyföldi megyék tavaly ősszel első alkalommal a Romexpón, a romániai turisztikai nagyvásáron vettek részt közös standdal. Kérdésünkre, hogy folytatódik-e a három megye együttműködése, Borboly elmondta, a március 25–26-án megrendezésre kerülő Romexpón is szeretnének együtt kiállítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok