
A hét végén legalább 50 ezren megfordultak a budapesti Hungexpó turisztikai kiállításon az önálló székelyföldi standnál – számolt be a Krónika érdeklődésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a vasárnap zárult eseményről, a részvétel egyik kezdeményezőjeként pedig sikeresnek nevezte az expót.
Szerinte a három székelyföldi megye számára a március negyedikei nap volt kiemelkedően fontos, mivel aznap több utazási iroda, ügynökség is tiszteletét tette a Hargita, Kovászna és Maros megye által közösen felállított standnál. Borboly tájékoztatása szerint minden szóróanyag, promóciós tárgy gazdára lelt. „Sokan érdeklődtek a Székelyföld jelenlegi helyzetéről, illetve az elmúlt húsz évben tapasztalható változásokról.
Az a Székelyföld, amelyet megismertek a kilencvenes években, már nem ugyanaz, mint ami most várja az idelátogatókat” – részletezte tapasztalatait a tanácselnök. Hozzátette: a Hungexpón való szereplés elsődleges célja az volt, hogy az érdeklődők találkozhassanak az itteni ajánlatokkal. „Azáltal, hogy mi is ott voltunk, nem csak a híres, turisztikai szempontból kiemelkedő helyszínek képviselőivel találkozhattak a látogatók, hanem észrevehették, érdemes eljönni a Székelyföldre, és több időt tölteni itt, ahol harmóniában a természettel lehet kikapcsolódni” – magyarázta.
Ezzel szemben Gazda Zoltán szerint csalódást okozott a székelyföldi résztvevőknek a budapesti Hungexpón megszervezett nemzetközi idegenforgalmi kiállítás. A Kovászna megyei turisztikai egyesület munkatársa tegnap útban hazafelé számolt be a Krónikának budapesti élményeiről. Elmondása szerint a magyar fővárosban nem volt annyira sikeres a kiállítás, mint tavaly ősszel a hasonló bukaresti rendezvény.
Tavaly Bukarestből több mint 250 utazási iroda névjegykártyájával tértek haza, a budapesti nemzetközi kiállításon a befogadó közönség nem volt annyira fogékony a turizmus iránt. Kapcsolatok nem szövődtek, megkeresések együttműködésre vagy javaslatokra alig-alig voltak, értékelte Gazda Zoltán, aki a gazdasági válsággal vagy a Magyarországon közelgő választási kampánnyal próbálta magyarázni az érdektelenséget. A vasárnap déli bombariadó még inkább megzavarta a kiállítás összképét, az épületeket kiürítették, egy darabig úgy nézett ki, hogy nem tudnak a tervezett időpontban hazajönni, mert a gépkocsikat nem engedték a kiállítótermek közelébe.
„Székely leleményességgel sikerült megoldani a stand lebontását, kézben kihordtunk mindent az autóhoz” – idézte fel a turisztikai szakember. Gazda elmondta, a székelyföldi kiállítók mindent megtettek a siker érdekében, a stand ugyan valamivel kisebb volt, mint amit Bukarestben felépítettek, de ugyanolyan színes és érdekes. A rengeteg információs anyag mellett volt kürtőskalács, mézes pogácsa, pálinka. Népi mesterek is bemutatkoztak, élőben lehetett követni a tojásírást és a fafaragást. Budapesten is felépítették az ásványvízpiramist, talán ennek volt a legnagyobb sikere. Sokféle borvizet vittek, és azokat a látogatók szívesen kóstolgatták.
A Székelyföld-standon belül a vendéglősöknek, szállodásoknak is voltak kis standjaik, de ők sem számolhatnak be konkrét eredményekről. Néhányan érdeklődtek, akik turistacsoportokat utaztatnának a Székelyföldre. Sokan kérdezték a kempingtáborokat, de azokról nem volt információs anyag, és a székely megyékben egyébként is kevés a sátortábor. Két jelentkező volt, akik székelyföldi borvizet forgalmaznának Magyarországon, ők megkapták a helyi palackozók elérhetőségeit. Talán ez volt a kiállítás legnagyobb sikere, mondta Gazda Zoltán. A turisztikai szakember azonban bizakodó, elmondása szerint a turizmus nyitott könyv, soha nem lehet tudni, mikor és hogy térül meg egy kiállításon való részvétel.
A Székelyföld önálló standdal való részvétele nem aratott osztatlan sikert a román politikum körében, többen is bírálták, hogy Romániától független pulton is kiállított a három megye. Borboly minderre reagálva tegnap úgy vélekedett, fontos volt megmutatni az egységet, harmóniát, ami az említett három székelyföldi megye viszonyában tapasztalható. „Egy turisztikai kiállítás nem politikai show-műsor” – szögezte le, kiemelve, a romániai standnak nagy részét is a székelyföldi megyék által kiállított anyagok tették ki.
Mint ismeretes, a székelyföldi megyék tavaly ősszel első alkalommal a Romexpón, a romániai turisztikai nagyvásáron vettek részt közös standdal. Kérdésünkre, hogy folytatódik-e a három megye együttműködése, Borboly elmondta, a március 25–26-án megrendezésre kerülő Romexpón is szeretnének együtt kiállítani.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?