
Mint arról lapunkban beszámoltunk, az eseményen közös standdal, egységes arculattal vett részt Hargita, Kovászna és Maros megye, így próbálva meg minél több érdeklődőt a térségbe vonzani. A parlament épületében megtartott expó egyébként most kivételesen nem annyira a széles közönségnek szólt, hanem a szakma, az utazásszervezők figyelmét kellett a kiállítóknak a Székelyföldre irányítaniuk. Birtalan József, Hargita megye megyemenedzsere úgy véli, ez az expó éppen ezért célravezetőbb, mint a Romexpo.
„Igyekeztünk bemutatni a Székelyföld vonzerejét, sajátosságait, a székely életérzést, ezért egy különleges, tematikus standot állítottunk fel” – részletezte Birtalan. A három megye képviselői „egy kis székely falut” vittek Bukarestbe: volt székely házikó, gólyával a kéményen, apró kerítéssel, a kapu előtt padon üldögélő öreg nénivel, lovas bácsival, azaz – ahogy a megyemenedzser megfogalmazta – „mindennel, ami a Székelyföldet hagyományosan jellemzi”. Eközben különböző hagyományőrző tevékenységbe is próbálták bevonni az érdeklődőket, mivel most húsvét közeledik, a hagyományos tojásírás fortélyait is bemutatták, akinek meg kedve támadt, ki is próbálhatta a műveletet.
A csütörtöki nyitónapon – amint arról beszámoltunk – a székely kiállítók elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy 72 négyzetméteres standjuk félreeső helyre került, a parlament labirintusaiban még a kiállítók is nehezen találták, így az első két napon enyhe volt az érdeklődés. Gazda Zoltán azonban tegnap lapunk kérdésére arról számolt be, hogy megkérték a szervezőket, hangosbemondón rendszeresen tájékoztassanak a stand helyszínéről, ennek pedig meg is lett az eredménye, a hétvégén látványosan megemelkedett a látogatottság. Az esemény konkrét hozadékára vonatkozó kérdésünkre Gazda elmondta, sok információs anyag megmaradt, de ez azzal is magyarázható, hogy nem vittek válogatás nélkül mindent, hanem csak azt, amire valóban kíváncsiak voltak. „A látogatók pontosan tudták, mi iránt érdeklődnek, nem szédelegtek céltalanul a standok között” – részletezte az idegenforgalmi szakember, aki szerint elsősorban a hegyek között megbúvó, csendes helyeket keresték, ahol egy nyugodt hétvégét el lehet tölteni, ilyen ajánlat pedig a Székelyföldön rengeteg van. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a kiállítás látogatói több ízben megfogalmazták, hogy elegük van, megunták a Prahova völgyét, s újdonságra vágynak, és ez esélyt jelent a székelyföldi turizmus fellendítésére.
Összesen 20 ezren voltak kíváncsiak a hétvégén Bukarestben megrendezett Holiday Market nemzetközi turisztikai vásárra, a kiállítók pedig mintegy 600 ezer euró értékben kötöttek szerződéseket – vonta meg a mérleget tegnapi közleményében az esemény főszervezője, az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT). Mint rámutattak, a látogatók száma 10 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, az eladott utak száma tekintetében pedig 15–20 százalékos növekedésről lehet beszélni. Kereslet főként, 65–70 százalékban a belföldi célpontok iránt mutatkozott, a külföldi utak iránt érdeklődők zöme az olcsó early booking ajánlatokat részesítette előnyben.
Mivel Tunézia és Egyiptom nem képviseltette magát az eseményen, a török, görög, valamint bolgár célpontok bizonyultak népszerűnek. Az utazni vágyók mintegy 65 százaléka egyébként 350–650 eurót szánt egy turisztikai csomagra, alig 20 százalék tud 650–1000 eurót kiadni egy nyaralásra. Az ANAT közleményéből az is kiderül, hogy megváltozott a romániai lakosság nyaralási szokása, a három nyári hónapon kívüli időpontokat is egyre többen választanak, ezért a charterek immár nemcsak június és augusztus között közlekednek, hanem a járatokat áprilistól szeptemberig üzemeltetik.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!