Eközben 2017 szeptemberéhez mérten a nettó átlagfizetés 13,1 százalékkal nőtt. Az infláció alapján kiszámolt reálbér pedig 7,7 százalékkal volt magasabb a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten.

Növekedés és zsugorodás

A legnagyobb fizetésnövekedést – a már említett prémiumnak köszönhetően – a nyers kőolajat és földgázt kitermelő ágazatban regisztrálták, ahol 21,1 százalékkal nőttek augusztushoz képest a fizetések. Öt és tíz százalék közötti mértékben nőtt a nettó átlagbér a kőszenet és kőolajat feldolgozó ágazatban, a kitermelésben, a számítástechnikai szektorban és más ipari tevékenységekben, mint ahogy a kiadóknál, a pénzügyi közvetítés kiegészítő tevékenységeiben, a biztosításoknál és a nyugdíjalapoknál is.

A más szállítási eszközöket gyártó ágazatban csökkent a legnagyobb mértékben a nettó átlagkereset – itt 5 százalékos zsugorodást mértek. A távközlésben 4,2 százalékos volt a visszaesés, majd 2 és 4 százalék közötti csökkenéssel az erdészet és fakitermelés, a fémipar, a vízi közlekedés, a vegyipar, a fémkitermelés, a raktározás és a szállítás melléktevékenységei következtek.

Minimális emelkedés
a közszférában

A közszférában is enyhén nőtt a nettó átlagbér az előző hónaphoz viszonyítva: a tanügyben 3,3 százalékos, az egészségügyben és szociális ellátásban 0,2 százalékos, míg a közigazgatásban 0,1 százalékos növekedést regisztrált a statisztikai intézet.

Mint ismeretes, a szociálliberális kormány az elmúlt években a közszférában több lépésben béremeléseket hajtott végre, főleg az oktatásban és az egészségügyben.

A Dăncilă-kabinet ugyanakkor decembertől ismét növelni akarja a bruttó minimálbért, amely a munkaügyi miniszter hét eleji bejelentése szerint 2080 lej lesz a jelenlegi 1900 lej helyett. A felsőfokú végzettséggel és a legkevesebb 15 éves munkaviszonnyal rendelkezők esetében viszont 2350 lejre nőne. A kormány most először vezetne be többlépcsős minimálbért, amely az elmúlt években jelentősen nőtt, 2015 elejéhez képest 94 százalékkal magasabb.