Gyógykezelés: szociális turizmus vagy piaci verseny?

Sok erdélyi fürdővárosban még mindig a gyógyüdülési beutalóval érkező nyugdíjasokból élnek a szállodák, a téli holtszezonban pedig inkább lehúzzák a rolót, mintsem megpróbáljanak megélni a piacon. Erről az egyébként többnyire a Székelyföldre jellemző holtpontról szeretné kimozdítani a gyógyturizmust Vasile Neagovici.

A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke olyan törvénytervezetet dolgozott ki, ami egész éves működtetésre késztetné a gyógyturizmusban vállalkozókat. Neagovici a Krónika megkeresésére arról is beszámolt, hogy a dokumentumban egyúttal javasolja, hogy a nyugdíjasok üdültetési programját a kormány tegye át a téli holt szezonba, s ne az amúgy forgalmas nyári idényben érkezzen a gyógyüdültetési programban résztvevők is.

A szakszervezeti vezető abban bízik, hogy ha június-augusztusban nem érkeznek az állam által támogatott beutalókkal a vendégek, a szállodák rákényszerülnek arra, hogy népszerűsítsék szolgáltatásaikat, és a szabadpiacon is szerezzenek ügyfeleket.

„Jelenleg ezeknek az egységeknek a működtetői nem tesznek semmit azért, hogy nyereségessé tegyék a vállalkozást, karba tett kézzel várják a gyógykezelési beutalóval érkezőket, majd a holtszezonban bezárnak, az alkalmazottaikat 75 százalékos vagy fizetetlen szabadságra küldik. Ha éppen főszezonban nem jönnek a nyugdíjasok, rákényszerülnek, hogy egész évben nyitva tartsák a kapuikat” – szögezte le Neagovici. A javaslatot elmondása szerint a Kovászna megyei prefektúra továbbítja a kormánynak, kérve, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt.

Idén több a beutaló
Február közepén elkezdték a nyugdíjasoknak szóló kedvezményes üdülőjegyek kiosztását, ezek kizárólag az Országos Nyugdíjpénztár tulajdonában lévő szállodákba – Algyógy, Menyháza, Olăneşti, Püspökfürdő, Kovászna és Buziás – szólnak. Az ország többi üdülő- és gyógyfürdő helyeire csak azután kapják meg a 2014-ra szóló beutalókat, miután a nyugdíjpénztár megköti a szerződéseket a szolgáltatókkal. Idén a Hivatalos Közlönyben megjelent szabályozás szerint 60 ezer gyógykezelési beutalót támogat az állam, ezerrel többet, mint tavaly.

Kovászna a támogatott rendszerre épít

Az egyik legeklatánsabb példa a Neagovici által felvázoltakra éppen Kovászna. A fürdővárosban a téli hónapokban pang a turizmus, a szállodák és a gyógykezelési központok nagy része ugyanis évtizedek óta megelégszik az ingyenes és támogatott gyógykezelési beutalókkal érkező vendégekkel. 

Neagovici szerint a fürdővárosban csak két szállodának és az országos érdekeltségű szívkórháznak van folyamatos tevékenysége, „a többiek 24 év alatt nem tanultak semmit a korszerű idegenforgalomról, nem dolgoztak ki stratégiát, turisztikai csomagokat a vendégek vonzására”.

A szakszervezeti nem most kongatja meg először a vészharangot: évek óta hangoztatja, folyamatosan hanyatlik a kovásznai gyógyturizmus, annak ellenére, hogy a helyi hatóságok igyekeztek korszerűsíteni az infrastruktúrát. A kilencvenes évek elején 2500 alkalmazottat foglalkoztatott az ágazat Kovásznán, jelenleg hozzávetőleg 600-an dolgoznak a szállodákban és az ezekhez tartozó gyógykezelő-központokban.

„Bár a nyugdíjpénztárral kötött szerződések révén is évi több százezer lejes nyereségük van a szállodák tulajdonosainak, az évek során nem fektettek be semmit. Az egyik szálloda alagsorában levő úszómedence évek óta nem működik, mert nem vásárolták meg a mintegy 70 ezer euróba kerülő korszerű szűrőberendezést, nem oldották meg, hogy télen, amikor kevesebb a vendég, a szobák egy részét külön lehessen fűteni, így inkább nem fűtenek és bezárnak” – sorolta kifogásait Neagovici.

Tusnádon is bezárt egy szálloda

„Mindenkinek érdeke, hogy a szállodák, kezelőközpontok folyamatosan működjenek, és ne küldjék el időszakosan az alkalmazottaikat” – értett egyet a szakszervezeti elnökkel a Krónika kérdésére Albert Tibor, a szomszédos Hargita megyében található Tusnádfürdő polgármestere.

Az elöljáró szerint fontos, hogy egy kis településen minden szolgáltatói egység működjön – ha néhány hónapra bezárnak, az még az önkormányzatnak is veszteséget jelent. Megtudtuk, Tusnádfürdőn ezen a télen egy szálloda függesztette fel a tevékenységét, ám több egység a kedvezményes üdülő- és gyógykezelő beutalokkal érkező vendégekre építette fel a rendszerét. Albert Tibor leszögezte, támogatja a javaslatot, hiszen a nyári főszezonban nagyobb eséllyel tudják a szabadpiacon értékesíteni az ajánlataikat.

Szovátán másképp látják

Nem osztja a kovásznaiak véleményét, sőt minden jóérzést nélkülözőnek tartja az ottaniak ötletét – az egyébként jóval népszerűbb és több turistát bevonzó – szovátai Fürdővállalat Rt. vezérigazgatója. Fülöp Nagy János szerint egy ilyen intézkedés rövidtávon valóban nagyon jót tenne az üzletnek, de fittyet hányna a kezelési szolgáltatásra jogosult személyekre.

„Ha csak a pénzt nézzük, nagyon megérné, hisz remek üzlet, hogy nyáron dőljenek a vendégek, idényen kívül meg nyugdíjasokkal töltsük meg a szállodáinkat. Viszont ha a kezelésre szorultakra úgy tekintünk, mint bármelyik kedves vendégünkre, akkor embertelenség lenne őket kiszorítani a nyári idényből. Nem teheted ki az amúgy is beteg nyugdíjast, hogy télen hóban, fagyban, jeges utakon mászkáljon a kezelésre. Többet ártanánk ezzel, mint amennyit használunk. A gyógyászatot kell alárendelni a vendégnek és nem fordítva, különben ez hosszútávon visszaüt” – fogalmazta meg az álláspontját Fülöp Nagy János.

A három nagy szállodát működtető, magyarországi tulajdonban lévő vállalatnál egyébként nem fordult elő, hogy télen fel kellett volna bontani az alkalmazottak munkaszerződését. Volt rá eset, hogy a cég január közepétől tavaszig bezárta a kétcsillagos hoteljét, az itt dolgozókat viszont átcsoportosította a másik két szállodához.

Szintén a holtszezonban adta ki a szabadságok egy részét és a felgyűlt szabadnapokat. „Nemhogy kitettük volna az embereinket, de még átvettük azt a nyolc személyt is, aki a kezelőközpontban dolgozott és a tavaly májusban, pénzhiány miatt, a bukaresti balneológiai intézet felbontotta a szerződésüket” – fűzte hozzá az igazgató.

Nem feltétlen értenek egyet a székelyföldi javaslattal Bihar megyében sem. „2010-ben már megpróbálták, akkor a nyári hónapokra nem adtak ki beutalókat, de az intézkedés nem érte el a kívánt hatást. Nálunk épp az ellenkezője történt, a forgalmunk és a bevételeink 10-15 százalékkal csökkentek” – jelentette ki érdeklődésünkre Cătălin Şipoş, a Félixfürdőn több szállodát is működtető Turism Felix Rt. illetékese.

Tapasztalata szerint jót tesz az üzletek, ha nyugdíjasok érkeznek, mert többségüket elkíséri a családja is. „Ha nem is hosszabb időre, de legalább hétvégére eljönnek meglátogatni a nagymamát. A téli időszakban viszont nem szívesen jönnek a turisták, még az áprilisi szezonnyitó, vagy az őszi utószezon sem csábító a vendégek számára” – magyarázta.

A szakember szerint ugyanakkor mindez üdülőhelyfüggő is. Mint magyarázta, a termálvizéről híres Félixfürdő és Püspökfürdő megfelelően strukturált, így nem fordult még az elő, hogy nyáron a nyugdíjasok miatt nem tudtak volna fogadni más, jól fizető vendégeket.

Hasonlóan nyilatkozott kérdésünkre az egyik püspökfürdői szálloda alkalmazottja is. „A turisták nem gyűrűznek sorokban a hotelek előtt azért, mert a beutalóval érkezők miatt nincs számukra hely” – fejtette ki. Rámutatott arra is, hogy bár alkalmazottként nyilván szeretné, ha az téli ünnepek után nem kényszerülne fizetés nélküli szabadságra, de ha egy üdülőhelynek télen nincs vonzereje, akkor turisták sem jönnek, üres szállodát pedig nem érdemes nyitva tartani.

Összeállításunk szerzői: Bíró Blanka, Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka