Fotó: Agerpres
2008. szeptember 04., 00:002008. szeptember 04., 00:00
Mind több jel utal arra, hogy végéhez közeledik a kínai gazdaság aranykora. A távol-keleti gazdaság lassan elveszíti legfőbb vonzerejét, az olcsóságot, a bérek csaknem 20 százalékkal nőttek, erősödik a bürokrácia, a GDP bővülése lassul, és a tőzsdék is kezdenek öszszeesni – mutat rá az [origo] hírportál. Az országban megtelepült külföldi cégek mintegy ötöde a továbbállást fontolgatja, számukra az új Kánaán Vietnam vagy Banglades lehet.
A lassulás oka az amerikai hitelpiaci válságra vezethető vissza. A pénzügyi szektor által elszenvedett veszteség több mint 500 milliárd dollárra tehető, és ennek következményei alól a világgazdasággal együtt Kína sem vonhatja ki magát. A krízist súlyosbítja a pár hónap leforgása alatt drasztikusan emelkedő olajár. Az energia drágulása miatt az amerikai gazdaság lelassult, egyes európai országok a recesszió szélére kerültek, így a Kína fő felvevőpiacát jelentő világgazdasági régiók instabillá váltak. Márpedig az ország fejlődésének lendületét eddig elsősorban az export adta, amelynek visszaesése az ipari termelést is lassította.
A kínai valuta, a jüan egy év alatt 10 százalékot erősödött, hozzájárulva a kínai és a világgazdasági lassuláshoz. A GDP 12 százalékkal bővült tavaly, a második negyedévben ez már csak 10,1 százalék volt. Közgazdászok szerint a tendencia addig folytatódik, míg végül 8 százalék körül fog állandósulni az éves növekedés.
Kína gazdasági vonzereje ugyanakkor csökken. Több vállalat máris más lehetőségek után keresgél, Vietnam, Thaiföld és Banglades jöhet szóba a térségből. Délkelet-Ázsiát megelőzheti a trendeknek megfelelően India, és jelentősen csökkenhet a Közép-Kelet-Európával szemben meglévő versenyelőny is.
A Kínában befektető külföldi vállalatok egyötöde máshová tervezi áttelepíteni – többnyire öszszeszereléssel foglalkozó – gyárait. A kormány eltörölte a vállalatok számára eddig biztosított társaságiadó-kedvezményt, bizonyos termékek kivitelét pedig megadóztatja.
Az 1,3 milliárd lakosú országban eddig a nagy mennyiségű és olcsó munkaerő volt a vonzó. Ma már ez a munkaerő egyre drágább. A bérek idén eddig átlagosan 18 százalékkal emelkedtek az elmúlt évhez képest, és a szigorodó előírások, jogszabályok is súlyos terhet jelentenek a cégek számára.
Hatalmas fogyasztói piaca miatt ugyanakkor a jövőben még fontos célpont lehet Kína a nagyvállalatok számára. A kormány bejelentette az elmúlt hetekben, hogy gazdaságélénkítő csomag bevezetését tervezi az országban. Az intézkedések összköltsége 200–400 milliárd jüanra (30–60 milliárd dollár) tehető. A legfőbb cél az ingatlanpiac felélesztése és a lakossági fogyasztás emelése.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok