Fotó: Agerpres
2011. december 12., 06:272011. december 12., 06:27
A meghatározó euróövezeti országok kormányfői és az uniós intézmények vezetői az adósságválság kezelésére alkalmasnak, a piaci bizalom visszanyerése szempontjából reményt keltőnek minősítették a mostani döntéseket. Közlésük szerint az új szerződés szövege három hónapon belül elkészülhet. A szerződésben szerepeltetni szándékozott intézkedések szerint az euróövezeti tagállamokban a bruttó össztermékhez (GDP) képest 3 százalékot meghaladó államháztartási deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha a kormányok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek. A tagállamok az életbelépés után törvényi szabályozással is vállalják majd a kiegyensúlyozott költségvetést, továbbá elkötelezik magukat a belső államadósság megfékezése mellett. Eljárást dolgoznak ki az állampapír-kibocsátási tervek előzetes egyeztetésére.
A találkozón némi félreértést okozott, hogy Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke péntek hajnalban még az euróövezeten kívül csak hat országról tett említést a szerződést támogatók között, és hasonló megfogalmazás szerepelt az akkor kiadott közös nyilatkozatban is. Ráadásul a különböző közléseket sokan úgy értelmezték, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország is a kimaradás mellett döntött. Komoly diplomáciai erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy sikerüljön elmagyarázni a helyes és érvényes magyar álláspontot. „Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges” – áll már a délután kiadott, felülvizsgált közös nyilatkozatban.
Orbán Viktor a találkozó után külön hangoztatta, hogy „Magyarország és Nagy-Britannia sohasem fog egy csónakban ülni”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik.
Brit kollégája, David Cameron az ülés után arról beszélt: Nagy-Britannia azért sem csatlakozik az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozáshoz, mert az abban foglalt előírások jelentős része „más országokra vonatkozik”. Véleménye szerint a csatlakozás „még több bürokráciát, még több jogi bonyodalmat jelentett volna, valamint egy sor új szabályozást, amelyek zöme más európai országoknak szól”.
Nem 3 százalékra, hanem 0,5 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt – pontosított eközben tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő, aki szerint éppen hogy az vezetett a jelenlegi válságokhoz, hogy amikor a szociális Európát építő politikusok legtöbb 3 százalékos hiányt tettek lehetővé, ezáltal az eladósodást támogatták. „Ha valaki figyelmesen elolvassa az új kormányközi szerződés szövegét, világosan látja, hogy az legtöbb 0,5 százalékos strukturális hiányt tesz lehetővé többlettel záró költségvetések mellett” – fogalmazott Băsescu. Az államelnök ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a brüsszeli találkozón vállalta, hogy Románia csatlakozni fog a megállapodáshoz. „Én vállaltam a csatlakozást. Ha a parlament másképp dönt, az a döntéshozás baja” – szögezte le Băsescu. Hozzátette: a megállapodás mindenképp Románia érdekeit szolgálja.
Az államelnök ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a megállapodás elfogadásához alkotmánymódosításra lesz szükség, ugyanis a hasonló kaliberű döntéseket nem elég egy jogszabályban rögzíteni. A témában Sulfina Barbu munkaügyi miniszter is nyilatkozott egy nappal korábban, kilátásba helyezve, hogy a parlament jövő év elején kezdődő ülésszakán napirendre is tűzik az alaptörvény ez irányú módosítását. Az államfő tegnap arról is beszélt, hogy Romániának 2012-ben 16 milliárd euró értékben kell hitelt igényelnie. Ebből 13,5 milliárd euró kell a korábbi kölcsönök „továbbgörgetésére”, 2,5 milliárd euró pedig, hogy az állam finanszírozni tudja a bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékára tervezett hiányt. Băsescu fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „tovább görgetett” hiteleket nem a jelenlegi kormány vette fel, hanem 2007-2008-ban a Tăriceanu-kabinet.
„A hétvégi EU-csúcson meghozott döntések azt mutatják, hogy létezik politikai akarat az euróövezet megerősítésére, annak kifejezésére, hogy az euró hiteles eszköz lehet a világpiacon” – fogalmazott a Krónika kérdésére Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. „Másokhoz hasonlóan részben én is kiábrándultam, hiszen az egyöntetű döntés elmaradása negatív helyzetet idéz elő. Gyakran beszélünk a szolidaritásról, az adott kulcshelyzetben pedig a tagállamok egyéni elképzelései felülírták a közös érdekeket. Egységes fellépéssel biztosabban tudunk megoldást találni, így a fiskális rendszer kidolgozása mindenképpen fontos lépés” – fejtette ki a képviselő. Hangsúlyozta: Romániának mindenképpen részt kell vennie a programban, hiszen – ahogy az elmúlt évek tapasztalatai is mutatják – a külső nyomás és fegyelem mindig is hasznosnak bizonyult nemzetpolitikai szempontból.
„A felzárkózásig természetesen rengeteg tennivaló van, de csakis a javunkra válhat, ha az Unióval szinkronban fejlődünk, csatlakozunk a fejlettebb államok zónájához, illetve hozzájárulunk egy minél mélyebben integrált Európa létrehozásához. Nekünk, erdélyi magyaroknak is érdekünk, hogy Románia ne bizonytalan állapotban lebegjen, hanem politikailag is felzárkózzon az EU-hoz” – vélekedett Winkler. Hozzátette: az egységes rendszer létrehozását nem befolyásolja, hogy több állam inkább a befele forduló nemzetpolitikát részesíti előnyben, az érintettek egyszerűen megmaradnak a gazdasági integráció szférájában.
Hasonlóan vélekedett Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója is, aki a Krónika kérdésére elmondta: a költségvetési politikák erőteljes koordinációja nélkül az eurózóna halálra van ítélve. „Az EU-csúcs tulajdonképpen aktualizálta a tényleges állapotot: az euróövezet szigorúbb feltételek nélkül egyszerűen szét fog esni. A hiányelvárást alacsony szintre kell szorítani, más alternatíva nem létezik, hiszen a tagállamok nem képesek biztosítani a 3 százalékos deficithez szükséges gazdasági növekedést” – fejtette ki.
Hangsúlyozta: erős központi szövetség alakult ki többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, Hollandia részvételével, az egységes rendszert ellenző tagállamok pedig valószínűleg egyszerűen ki fognak esni az eurózónából vagy annak küszöbéről, ez azonban nem fogja befolyásolni az elképzelés megvalósítását. „Románia helyzete kifejezetten jó a 40 százalékos eladósodottság példamutatóan alacsony, így pedig a költségvetés is fenntartható. Románia már most eleget tesz az előírt kritériumoknak, így mindenképpen csatlakoznia kell az egységes rendszerhez” – vélekedett Diósi.
| Magyarországnak még formális fenntartásai vannak az államháztartási EU-paktummal szemben – ezzel a címmel közölt cikket az EU-csúcsot követően a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely beszámolójában mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) összefüggő magyarországi fejleményeket mutatja be, a brüsszeli csúcson képviselt magyar álláspont ismertetésére felfűzve. A lap gazdasági rovatában megjelent írás megjegyzi, hogy a magyar „ellenállás az állam- és kormányfők megállapodásával szemben nem azt jelenti, hogy tartalmi kifogásai lennének. Éppen ellenkezőleg, a nemzeti konzervatív kormány nem csupán szigorúan takarékoskodik, hanem a költségvetési fegyelmet tekintve magasabb célokat tűzött ki, mint bármelyik uniós partner, amelynek az államadóssággal kell küzdenie”. Eközben a tegnapi brit sajtó egyöntetű értesülései szerint súlyos feszültségeket szít a konzervatív-liberális brit kormánykoalíción belül, hogy David Cameron miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem volt hajlandó csatlakozni az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, aki a kisebbik koalíciós partnert, a liberális demokratákat képviseli a brit kormánykoalícióban, a BBC-nek nyilatkozva maga is súlyos kritikával illette a Konzervatív Párt EU-ellenes szárnyát, jóllehet tartózkodott a kormányfő személyes bírálatától. Cameron pénteki döntése előtt még nem volt példa arra, hogy brit kormányfő vétóval élt volna valamely uniós szintű határozattervezet ellen. A brit kormány indoklása szerint Cameron elsősorban azért nem fogadta el a kidolgozott intézkedéscsomagot, mert nem kapta meg az általa igényelt biztosítékokat egyes sajátos brit érdekek, mindenekelőtt a londoni City pénzügyi központjának védelmére. |
|
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint „a jó hír az”, hogy a csúcson az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan költségvetési csomag alapelveiről, amely keményebb költségvetési szabályokat, erőteljesebb költségvetési ellenőrzést és a szabályszegő országokkal szemben automatikus szankciókat tartalmaz, azonban a csúcson arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése. Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértőinek pénteki londoni értékelése szerint az EU-csúcson elért kétségtelen előrelépés ellenére számos rizikó maradt, és ezek 2012 első felére koncentrálódnak. A ház elemzői e kockázatok közé sorolják, hogy mivel Nagy-Britannia megvétózta az uniós szintű megállapodást, a tagországok kénytelenek egy szokatlanabb módszerhez, a gazdaságpolitikáról szóló kormányközi egyezményhez folyamodni. Az Eurasia szerint ebben az összefüggésben számos kérdés maradt nyitva, különösen az EU-bizottság szerepével, valamint azzal kapcsolatban, hogy miként oldják meg a gazdaságpolitikai ellenőrzést, tekintettel arra, hogy a bizottság nem lehet részese olyan megállapodásnak, amelyet nem írt alá mind a 27 tagállam. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok