
2010. november 22., 09:222010. november 22., 09:22
Legkorábban 2011 második negyedévében várható gazdasági növekedés, bár a növekedési potenciál rövid távon igencsak alacsony – jelentette ki Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója (képünkön) szombaton.
„Azt hiszem, a 2011-es év második negyedévében már bízhatunk a gazdasági növekedésben, és azt mondhatjuk majd, hogy jó trend kezdődött az országban. Nem látom ugyanakkor a jeleit annak, hogy újraindulna a tőkeáramlás a magánszektorban. A magánfogyasztás továbbra is stagnálni fog, és a bankok sem indíthatják újra a hitelezési folyamatot a kívánt mértékben, mivel a háztartások eladósodottsága az európai uniós átlag majdnem kétszerese, azaz 22 százalékos” – mutatott rá a pénzügyi szakember, aki szerint az ország rövid távú növekedési potenciálja továbbra sem biztató, és az inflációs nyomás is jelentős.
Croitoru szerint a fogyasztás felpörgésének egyik akadálya a polgárok túlzott pesszimizmusa. Rámutatott: a válság kezdete után Románia ugyanazt tette, amit a világ számos más országa: közpénzzel helyettesítette a magántőkét, ami miatt mai napig is szenved. A román államnak ugyanis nincs pénze, és ezért nem olyan mértékben biztosította a tőkét a gazdaság számára, mint például az Egyesült Államok – jegyezte meg.
Croitoru az inflációs cél kapcsán kifejtette, az ország többször nem tudta betartani a célkitűzést, mint ahányszor igen, azonban ennek ellenére is sikerült kordában tartania a pénzromlás mértékét. A bankszakember arra is rámutatott: az ország növekedése nem támaszkodhat a saját megtakarításaira, mivel ilyenekkel nem rendelkezik. Kifejtette, az ország gazdasága új fázisba lépett. A válság előtt jelentős gazdasági növekedést produkált, ami a beáramló tőkének volt köszönhető.
Ez azonban most hiányzik, és belső forrásokból nem is tudja pótolni, mivel a magánszektor még eladósodottabb, mint az állami. „A román gazdaság alapvető jellegzetessége, hogy külföldi tőkével működik. Így volt ez húsz évig, és így lesz a következő években is: ha a gazdaság növekszik, ez a külföldi tőkének lesz köszönhető” – hangsúlyozta Croitoru.
A banki hitelezési folyamat beindulása kapcsán megjegyezte: az csak a gazdasági növekedés kezdete után várható, ám rámutatott, a romániai bankrendszer tőkeállománya megfelelő szintű. Kifejtte: a banki hitelek 75 százalékát kis- és középvállalkozások (KKV) veszik igénybe, ám a KKV-knek csupán 25 százaléka él a banki hitelfelvétel lehetőségével. A válság miatt a bankok nyeresége is csökkent, ám a külföldi elemzők enyhe javulást várnak – árulta el Croitoru, aki szerint Romániának akkor is államháztartási hiánnyal kellett volna szembenéznie, ha nem következett volna be a világméretű válság.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.