Hirdetés

Gazdagodó vendégszeretet a sóvidéki üdülőtelepeken

Egyre több – de mindmáig nem elégséges – vendégcsalogató létesítménnyel és programmal próbál kirukkolni a Sóvidék két, egymástól alig nyolc-tíz kilométerre fekvő üdülőtelepe.

Szucher Ervin

2016. december 13., 15:172016. december 13., 15:17

Míg néhány évvel ezelőtt a Maros megyei fürdővárosban, Szovátán csak a Medve-tó és kisebbik testvére, a Mogyorósi-tó, a Hargita megyei Parajdon pedig a sóbánya kínált kikapcsolódási lehetőséget, ma már egyre több létesítmény és szabadidős program várja a turistákat.

A településnapi sátoros ünnepeken kívül több fesztivál és alkalmi rendezvény teszi színesebbé a kínálatot. Az önkormányzatok és a vendégfogadók szinte egyszerre ismerték fel, hogy a turistának nem elég a négy-öt csillag vagy margaréta, szálláshelyét elhagyva, a kiadós sétán és lakmározáson kívül egyébre is szüksége van.

Néhány évvel ezelőtt Szo­vátáról ismét elindult a kisvonat, bowlingpálya épült, a Medve-tó körül kocogásra alkalmas felületet létesítettek, kilátót ácsoltak, ismét feltöltötték vízzel a csónakázó tavat, és jelzett túraútvonalakat alakítottak ki. Parajdon a sószorost tették láthatóbbá.

A székely leleményességre alapoznak

Az utóbbi másfél-két év sikertörténetét Parajdon kétségtelenül az átépített szabadtéri strand és a wellnessközpont írta. Különösképpen az utóbbi adott nagy löketet a sóvidéki nagyközségnek, hisz a fürdőidény így két hónapról egész esztendősre nyúlt ki. A termálvizű medencekomplexum működtetői nem egyszer kellett kitegyék a megtelt táblát. „Lépést kell tartani a turisták igényeivel, úgy érezzük, Parajdon valami elmozdult a minőség irányába. Az itteni vendégfogadók leleményesek, időnként furfangosak, mindig kitalálnak valamit” – újságolta Bokor Sándor polgármester.

Az elöljáró további tervekben is gondolkodik: az önkormányzat látványosabbá akarja tenni a sószorost, amelyet tízéves ügykezelésbe kapott. Ugyanakkor örül annak, hogy a magánszféra sem topog egy helyben. A minap a lepkeház bővítésére bocsátott ki építkezési engedélyt. Aztán ott vannak a sóbarlangok, sósziklák és dagonyák, amelyeket a Sóvidéki Vendégfogadók Szövetségével karöltve tennének látogathatóvá.

„Pályázni is lehetne, csak előbb tisztázzuk a tulajdonjogot. Egy része ugyanis a bányáé, a másik része pedig természetvédelmi terület. Ettől függetlenül a helyzetet meg kell oldanunk” – szögezte le a polgármester. Bokor most éppen egy beruházót keres, aki szállodát és vendéglőt építene a wellnessközpont tőszomszédságába; a telket az önkormányzat biztosítaná. Bokor Sándor azt fájlalja, hogy az évi több mint félmillió turistát idecsalogató sóbánya semmiféle központi támogatásban nem részesül. Ellenkezőleg, a bukaresti vezetők ott gáncsolják a turizmusra (is) épülő helyi bányapolitikát, ahol érik.

Ötletek is vannak, megvalósítás is akad

Szováta új polgármestere, Fülöp László Zsolt is úgy véli, a turistának sokkal több kell, mint a kényelmes szállás és a kedvező időjárás. A fiatal elöljáró elégtétellel számolt be a nyáron meghonosított hétvégi programok sikeréről. Mint mondta, a Petőfi parkban nem volt olyan hétvégi este, amikor valaki ne lépett volna fel. Az önkormányzat többnyire helybeli vagy környékbeli előadókat kért fel a látogatók szórakoztatására. A csinos kis parkban sétálók láthattak és hallhattak már zongorahangversenyt, de rezesbandát is. „A sikeren felbuzdulva a napokban benyújtottunk egy uniós pályázatot, melynek megnyerése esetén nyári színpadot alakítanánk ki a fürdőtelepi mozi szomszédságában, ahol csaknem 97 ár telekkel rendelkezünk. Ugyanakkor az épületet is pontra tennénk, és multifunkcionális teremként hasznosítanánk” – számolt be elképzeléseiről Fülöp.

További turistacsalogatóként a sóstavak körüli túraösvényeket nevezte meg, melyek mind a felnőttek, mind az iskolások számára érdekesek és tanulságosak lehetnek. A mérleg másik serpenyőjében a Tivoli-tó strandja szerepel, mely már évekkel ezelőtt elkészült, viszont a földgáz bevezetésének késlekedése miatt nem nyithatta meg kapuit. A polgármester reméli, hogy jövőre sikerül üzembe helyezni a fürdőváros egyetlen édesvizű strandját is. A valamikor látogatott könyvtárnak viszont meg vannak számlálva a napjai, véli. Egyre ritkább az a fürdővendég, aki olvasással szeretné tölteni a szabadidejét, a kölcsönzésre váró könyveknek szinte egyáltalán nincs keletjük. „A könyvtár helyébe inkább helytörténeti múzeumot rendeznénk be. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi múzeum vezetője jóvoltából az anyagaink megvannak, csak a létesítménynek helyet adó régi, rossz állapotban lévő villát kellene renoválni” – mondta el Fülöp László Zsolt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
2026. október 29., csütörtök

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra

Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
Hirdetés
Hirdetés