
2010. május 06., 09:502010. május 06., 09:50
A tavalyi élboly érdemben nem módosult, ám a helyezések tekintetében történtek változások, Demján Sándor idén is az első, a második viszont Csányi Sándor, míg a harmadik Várszegi Gábor lett. Az első tízbe egy újonc, Anka Márton neve is bekerült.
„Tavalyi kiadványunkban jól érzékelhető volt, hogy a gazdasági válság alaposan átírta a tehetősek listáját, a 100 leggazdagabb vagyona ugyanis egy év alatt 379 milliárd forinttal csökkent” – nyilatkozta a Krónikának Szakonyi Péter, a kiadvány szerkesztője. Hozzátette: akkor úgy tűnt, hogy a vagyonok idén is tovább csökkenek, de nem így történt, a listán szereplők jelentős részénél már gyarapodást mutatnak a számok. Míg tavaly a 100 leggazdagabb magyar összvagyona 1613 milliárd forint volt, idén vagyonuk már 1871 milliárdot összesített.
„Vagyonbecsléseink alapjául a cégek saját tőkéje vagy adózás utáni profitjának szorzata szolgál, erre iparági átlagokat használunk, és ahol lehet, tekintetbe vesszük az adott vállalkozás adósságterheit is. Nem vesszük viszont figyelembe az ingóságokat, hiszen ki tudná megmondani, mit rejtenek a házi széfek, a külföldi lakások vagy a bankok” – magyarázta a gazdasági lap főmunkatársa, aki szerint a névsor-összeállításnál a legfontosabb szempont az átláthatóság, a listán csakis magyar állampolgárok szerepelhetnek, akiknek vagyona tiszta eredetű, nyilvános adatokból lekövethető.
A lista élén idén is Demján Sándor szerepel, aki vagyonát egy év alatt 140 milliárdról 150 milliárd forintra növelte, igaz, 2008-ban vagyonát még 300 milliárdra becsülték. A 67 éves üzletember az ingatlanfejlesztő TriGránit tulajdonosa, aki vállalkozását a válság ellenére is Európa negyedik ingatlanfejlesztőjévé tette. A Vállalkozások Országos Szövetségének (VOSZ) elnökeként is tevékenykedő Demján a magyarországi és külföldi ingatlanfejlesztésen és üzemeltetésen kívül más területen is befektet: két éve a Gazprombank kivásárlásával az orosz szerencsejátékba is beszállt, emellett a Magyarországi Takarékszövetkezetek elnöki posztját is betöltő üzletember idén megvásárolta a Milton Bankot. A szatmári Börvelyből származó Demján álmodta meg a Skála áruházláncot, a Magyar Hitel Bankot, és 2003-ban megalapította a Prima Primissima díjat is.
A tavalyi hatodik helyről négyet előreugorva az 57 éves Csányi Sándor a második leggazdagabb állampolgár Magyarországon, becsült vagyona 120 milliárd forint. Az OTP Bank részvényese és 1992 óta a pénzintézet elnök-vezérigazgatója pénzügyi befektetésekben, agráriumban és élelmiszeriparban is érdekelt. A Bonafarm cégcsoportjához tartozik többek között a Pick, az idén felvásárolt Délhús és a Sole-Mizo, a villányi Csányi pincészet és mintegy 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület. A Magyarországon igen befolyásos üzletember emellett több tisztséggel is bír: többek között a Mastercard európai igazgatóságának tagja, a MOL igazgatótanácsának elnöke, a VOSZ társelnöke, és a bolgár DSK Bank felügyelőbizottságának elnöke. Csányit ugyanakkor nemrég jelölték a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöki tisztségére.
Várszegi Gábor az ingatlan- és pénzügyi befektetéseiből idén a tavalyi 74 milliárdról 100 milliárd forintra növelte vagyonát, ami idén csupán a harmadik helyre volt elegendő. Az üzletember pályája rockzenészként kezdődött a hetvenes években, amikor a Gemini együttes basszusgitárosa volt, 1984 alapította meg a Fotexet, amihez korábban a Domus, a Balaton Bútorgyár, az Azúr, a Keravill, az Ajka Kristály, a Kontúr és az Ofotért is tartozott. Ma az ingatlanhasznosítás adja a Fotex-csoport értékét, de egyben a hazai futballélet ismert alakja is.
A 80 milliárd forintra becsült vagyonával a 42 éves Leisztinger Tamás idén is a negyedik, a fizikusból lett milliárdos a Hunguest és az Arago révén az idegenforgalomban érdekelt, de a budapesti Kopaszi-gáton történő ingatlanfejlesztései és a Ferihegyi repülőtér környékén fekvő területek eladása is milliárdokkal növelte vagyonát. A tavaly 70 milliárd forinttal még a lista harmadik helyén szereplő Széles Gábor vagyonát egy év alatt 3,5 milliárddal gyarapította, ez viszont már csak az 5. helyre volt elegendő. A médiában, pénzügyi szolgáltatásokban és ingatlankezelésben érdekelt 65 éves üzletember az Ikarus autóbuszokról lett méltán híres, de övé az Echo és a VitalTv, illetve a Magyar Hírlap, valamint tulajdonos a Videotonban és Műszertechnikában is.
A listán 68 milliárddal – egy helyet visszacsúszva – Veres Tibor következik, a hetedik leggazdagabb 50 milliárd forinttal az újonc számítástechnikai zseni, Anka Márton lett. Az elsősorban szállítmányozással és logisztikával foglalkozó 54 éves Wáberer György becsült 49 milliárdos vagyona a nyolcadik helyre pozicionálja az üzletembert, míg tavaly 48 milliárddal a 7. volt. Kétmilliárd forinttal csappant meg az erdélyi származású Nagy Elek vagyona, 43 milliárd forinttal idén a tavalyi nyolcadik helyről a kilencedikre csúszott vissza. A Kolozsváron építészmérnöknek tanult, majd Magyarországra települt 56 éves üzletember vállalkozásait a Stelius Befektető Zrt.-be tömörítette.
Ezek között van a Vegyépszer, a Főtaxi és a BÁV is. Az erdélyi gyökereire büszke Nagy Eleket az erdélyi magyar egyetem újjáélesztéséért, valamint az erdélyi magyar kultúra és a művészet érdekében tett erőfeszítéséért Báthori-díjjal is kitüntették. A leggazdagabbak közé idén legkevesebb 4,3 milliárd forinttal lehetett bekerülni, ennyi ugyanis az utolsó helyezett, Imre István becsült vagyona. Tavaly a 100. helyre Tolnay Tibor 4,5 milliárd forinttal került fel.
A kiadvány Magyarország legtehetősebb embereit felsorakoztató listáján kívül részletes tájékoztatást nyújt a gazdagok életútjáról, az első milliók megszerzésének mikéntjével fűszerezve a történeteket. Olyan embereket is megismerhetünk, akik kalandvágyból maradtak vagy tértek vissza Magyarországra, pedig külföldön jól menő vállalkozásuk vagy tekintélyes állásuk volt. „A ma megjelenő kiadványt lapozgatva vagy a www.napi.hu-t böngészve arra is választ kaphatunk, hogy Magyarországon melyik vendéglátóegység tartozik a TOP-10-be, melyek a legtrendibb cuccok, és hová érdemes utazni” – adott további ízelítőt Szakonyi Péter.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.