Ahogyan várható volt, visszafelé sült el a kormány 2017/60-as számú sürgősségi rendelete, ami előírja, hogy minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen.
2017. szeptember 07., 13:592017. szeptember 07., 13:59
2017. szeptember 07., 14:272017. szeptember 07., 14:27
Tizenkilenc fogyatékkal élőt bocsátottak el a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi védett műhelyéből szeptember elsejétől, miután életbe lépett a 2017/60-as számú sürgősségi rendelet.
Ez módosítja a 2006/448-as törvényt, és eltörli a lehetőséget, hogy a munkaadók a fogyatékossági illeték befizetése helyett a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, úgynevezett védett egységektől rendelhessenek terméket vagy szolgáltatást.
Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetniük az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket. Az összeget kétszeresére emelték, mert eddig csak a minimálbér felét kellett befizetni, és a módosítás előtt erre a pénzre védett egységtől rendelhettek terméket, szolgáltatást, most ezt a lehetőséget törölte egy tollvonással a kormány.
„A rendelet gyakorlatilag felszámolta a védett műhelyek piacát, a sepsiszentgyörgyi Írisz-házban 26 alkalmazott dolgozott, közülük 21 fogyatékkal élő, kénytelenek voltunk 19 személyt elbocsátani, egy részük munkanélküli-segélyben részesül, de van aki a kis betegnyugdíjával marad” – panaszolta el a sajtónak Makkai Péter református lelkész, az alapítvány igazgatója.
A törvénymódosítás előtt ugyanis a fogyatékkal élők különböző műhelyekben dolgoztak, szerződés alapján tanintézetek apróbb karbantartási munkálatait is elvégezték, vagy cégeknél a zöldövezeteket gondozták.
A lelkész úgy véli, ha az országban voltak is visszaélések, ezek miatt
Leszögezte, elkeserítő, ami történik, hiszen sok hátrányos helyzetű személynek a védett műhelyben volt az első és így most valószínűleg egyben utolsó munkahelye.
Makkai Péter
Fotó: Szabó Enikő
A vállalkozások különben szivesen alkalmaznának fogyatékkal élőket, mintsem befizessék a jelentős összeget az államkasszába, de ez egy összetett kérdés, nem mindig találnak hátrányos helyzetűeket a munkakörre, és megfelelő munkakörülményeket sem tudnak biztosítani számukra.
A civil szervezetek nyilvántartásában szerepelnek a fogyatékkal élők, tudják, hogy körülbelül milyen munka elvégzésére alkalmasak, ugyanakkor oda tudnak figyelni a speciális igényeikre is, amit egy piacgazdasági körülmények között, a versenyszférában működő, profitra hajtó vállalkozás nem minden esetben tud megtenni – részletezte a cég képviselője.
Hozzátette, a vállalkozás profiljától is függ, hogy tud-e foglalkoztatni fogyatékkal élőket, másrészt nem mindig találják meg a megfelelő embert, hiszen nem lehet olyan álláshirdetést megfogalmazni, hogy egy munkakörre kimondottan fogyatékkal élőt vennének fel.
megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani számukra, ezt pedig a védett műhelyek jobban meg tudták oldani.
A munkaügyi minisztérium, amikor megváltoztatta a törvényt, arra hivatkozott, hogy az országban 732 védett műhely létezik, ezek közül 181-nek mindössze egyetlen alkalmazottja van, és 172-nek háromnál kevesebb.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés fogyatékkal élő jutott így munkához.
A törvénymódosítás veszélyeire nemrég a Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Civil Szervezetek Szövetsége (FONSS) is felhívta a figyelmet.
hiszen a védett egységek, amelyekben az alkalmazottak legalább 30 százaléka fogyatékkal él, elveszítették az egyetlen előnyüket, hogy a vállalatok tőlük rendelhettek terméket vagy szolgáltatást, ezzel kiváltva a fogyatékossági illetéket.
A FONSS adatai szerint a vállalkozásoknak évente 250 millió euró fogyatékossági illetéket kellett befizetniük, ám ebből eddig csak 50 milliót utaltak az államkasszába, a többi a védett egységeknek ment. Azzal, hogy megkétszerezték az illetéket, és eltörölték a védett egységekkel való szerződés lehetőségét, évi 500 millió euróhoz jutnak.
„Egy üres államkasszának ez jelentős bevétel lehet, ám az árat a munka nélkül maradt fogyatékosokkal fizettetik meg” - összegezte Mihaela Steliana Munteanu, a FONSS kommunikációs igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!