Finomítaná a „hitelcserét” a román jegybank

A központi jegybank álláspontja szerint a legfontosabb, hogy a leendő jogszabály által előírt eljárás átlátható legyen, ne lehessen visszamenőlegesen alkalmazni, valamint csak bizonyos kategóriákba tartozó banki ügyfelek élhessenek a lehetőséggel. A módosítás érdekében a BNR elemzést küldött Klaus Johannisnak, amelyben a szakértők amellett érvelnek, hogy az államfő ne hirdesse ki a tervezetet, hanem küldje azt vissza a parlamentnek megfontolásra, vagy az alkotmánybíróságnak felülvizsgálatra.

Bogdan Olteanu, a nemzeti bank kormányzó-helyettese rámutatott: az államelnöknek pénzügyi-stabilitási, jogi és etikai érveket hoztak fel. A szakértő elmondása szerint a törvény az egész bankrendszert veszélybe sodorná, kockáztatná az ország pénzügyi stabilitását, ennek nyomán pedig a lakosságra nehezedő anyagi terhek is emelkedhetnek.

Jogtalan kiváltságoktól tart a jegybank

A BNR legfrissebb statisztikája szerint október végén mintegy 491 ezer folyamatban lévő jelzáloghitel tartottak nyilván, ezeknek azonban mindössze 37 százalékából vásároltak ingatlant, a kölcsönök 63 százalékát pedig fogyasztásra vagy beruházásra fordították. A jegybank meglátása szerint így a „lakáscserére” vonatkozó törvénytervezetet csak azok esetében kellene alkalmazni, akik valóban ingatlant vásároltak a hitelből.

„Amennyiben a tervezet mostani formájában lép hatályba, instabilitást fog eredményezni, mert egyeseknek jogtalan kiváltságokat biztosítanak, másokra pedig túl nagy terhet róna. Ha ez bekövetkezik, az a Román Nemzeti Bank hibája lesz, amely nem volt képes észérvekkel meggyőzni az illetékeseket a módosítás szükségességéről” – fogalmazott a kormányzó-helyettes.

A szakértő azt is közölte, hogy a visszamenőleges alkalmazást csak akkor kellene lehetővé tenni, ha a bankoknak szabad kezet adnának, hogy eldöntsék: az ingatlanért cserébe teljes mértékben eltörlik-e a maradék adósságot. Olteanu ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a jogszabály az Első otthon programot is befolyásolná.

Elképzelhető, hogy a jegybank lobbija máris elérte a célját, a Profit.ro hírportál ugyanis politikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Klaus Johannis a tervezet parlament elé való visszaküldését fontolgatja. A portál úgy tudja, hogy az államfő meglátása szerint a tervezetbe bele kellene foglalni egy határértéket, a megoldás pedig állítólag az lenne, hogy a lehetőséggel csak azok az ügyfelek élhessenek, akiknek a hitel nem haladja meg a 250 ezer eurót.

Közel 69 ezren rendelkeznek hátralékkal

A BNR tájékoztatása szerint a jelzáloghitelt felvett kliensek közül közel 69 ezren rendelkeznek hátralékkal, ez azonban ennél jóval több, 74 ezer hitelszerződést jelent, a 2007–2008-as időszakban ugyanis egyes bankok lehetővé tették, hogy egy ingatlanra több kölcsönt adjanak. Az érintett ügyfelek összesen mintegy 3,79 milliárd lejes elmaradást halmoztak fel a pénzintézetekkel szemben, a bankok legfőbb problémája azonban nem az, hogy ezeket a hátralékokat nem tudják behajtani. Jóval nagyobb fejtörést okoz számukra, hogy ezeknek a klienseknek a következő 15–20 évben több milliárd eurós összeget kellene törleszteniük, a törvénytervezet mostani formája szerint pedig mindezt eltörölhetnék a lakás átadásával.

A BNR adatai szerint az említett 69 ezer ügyfélnek a továbbiakban 74,1 milliárd lejt, azaz 16,4 milliárd eurót kellene lerónia a bankoknak – az összeg a jelzálogként feltüntetett ingatlan árát, a kamatokat és a különböző illetékeket is tartalmazza. Amennyiben mindegyik, hátralékkal rendelkező ügyfél élne a törvénytervezet adta lehetőséggel, a pénzintézetek a 16,4 milliárd euróból legfeljebb 5 milliárd eurót tudnának behajtani az ingatlanok 2008 óta történt leértékelődése miatt, így az intézkedés legalább 10 milliárd lejes kárt okozna a bankrendszernek.

A törvénytervezetet egyébként november végén fogadta el döntéshozó kamaraként a képviselőház, a jogszabályt így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie. A dokumentumot Daniel Zamfir nemzeti liberális párti (PNL) képviselő kezdeményezte, akinek a testvéréről néhány napja derült ki, hogy 720 ezer eurós hitelt vett fel a Credit Europe Banktól, nemrég pedig beperelte a pénzintézetet, mert állítása szerint az törvénytelenül módosította a hitelszerződést.

Zamfir a sajtónak cáfolta, hogy emiatt kezdeményezte a törvénytervezetet, mint rámutatott, a testvére ki fogja fizetni a felvett kölcsönt, de „tisztességes összeget akar leróni”. A honatya ugyanakkor leszögezte: a testvére nem fog élni az általa összeállított tervezet nyújtotta lehetőséggel.