
A jelzáloghitel esetén kért önrész jelentős megemelésével fenyegetőznek a bankok, amennyiben hatályba lép az a törvénytervezet, amely szerint azok az ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden tartozást.
2015. december 09., 15:552015. december 09., 15:55
2015. december 10., 16:502015. december 10., 16:50
A bankok rámutattak: a kliens által befizetendő előleg a kölcsön akár 50 százalékát is elérheti, számításaik szerint ugyanis csak így tudják majd fedezni a jogszabály hatályba lépése esetén őket érő veszteséget.
A pénzintézetek ugyanakkor azt is kilátásba helyezték, hogy drasztikusan csökkentik a hitelkibocsátást, amennyiben arra kötelezik őket, hogy az ingatlanért cserébe elengedjék a maradék adósságot, hiszen állításuk szerint a lakások, házak ára felére csökkent a kölcsönök kibocsátása óta eltelt időszakban.
Florin Dănescu, a romániai bankokat tömörítő egyesület elnöke úgy fogalmazott: az 50 százalékos önrész lehetősége nem fenyegetőzés, hanem tény, hiszen számításaikból pontosan kiderült, hogy legalább ennyi kell majd a veszteségek fedezésére. „Valósággal ledöbbentünk azon, hogy a kormány elméletileg segíteni akarja a bajba jutott adósokat, de végső soron mégiscsak a kilakoltatást ajánlja fel nekik” – vélekedett Dănescu.
Ezzel szemben Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd – aki főként arról ismert, hogy több száz ügyfele nevében hívott már perbe bankokat – arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénytervezet éppen azokat segíti, akiket egyébként is köteleztek volna arra, hogy elhagyják otthonukat. „Ilyen esetben ráadásul a hitel a kilakoltatás után is érezteti a hatását, hiszen a bank például zárolhatja a bankkártyát, vagy elveheti az adós bérének egy részét élete végéig” – mutatott rá az ügyvéd.
Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető gazdasági elemzője úgy véli, hogy a helyzet azért fajult idáig, mert a bankok nem tudtak mindenki számára kielégítő megoldást találni a frankhitelesek megsegítésére.
„Hét pénzintézetből alig kettő javasolt hatékony intézkedéseket klienseinek. A többi öt pénzintézet úgy döntött, hogy például három hónapig csökkenti a kamatot, de ez csak arra volt jó, hogy még jobban feldühítse az ügyfeleket. Nem állítom, hogy a tervezet jó, meglátásom szerint populista intézkedésről van szó, a pénzintézetek pedig amúgy is a többi ügyfelüket fogják terhelni a pluszköltségekkel. Sajnos most az egész bankrendszer szenvedni fog olyanok miatt, akik nem tudtak lemondani akkor és annyiról, amikor és amennyiről le kellett volna” – fogalmazott a BNR szakembere.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!