A jelzáloghitel esetén kért önrész jelentős megemelésével fenyegetőznek a bankok, amennyiben hatályba lép az a törvénytervezet, amely szerint azok az ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden tartozást.
2015. december 09., 15:552015. december 09., 15:55
2015. december 10., 16:502015. december 10., 16:50
A bankok rámutattak: a kliens által befizetendő előleg a kölcsön akár 50 százalékát is elérheti, számításaik szerint ugyanis csak így tudják majd fedezni a jogszabály hatályba lépése esetén őket érő veszteséget.
A pénzintézetek ugyanakkor azt is kilátásba helyezték, hogy drasztikusan csökkentik a hitelkibocsátást, amennyiben arra kötelezik őket, hogy az ingatlanért cserébe elengedjék a maradék adósságot, hiszen állításuk szerint a lakások, házak ára felére csökkent a kölcsönök kibocsátása óta eltelt időszakban.
Florin Dănescu, a romániai bankokat tömörítő egyesület elnöke úgy fogalmazott: az 50 százalékos önrész lehetősége nem fenyegetőzés, hanem tény, hiszen számításaikból pontosan kiderült, hogy legalább ennyi kell majd a veszteségek fedezésére. „Valósággal ledöbbentünk azon, hogy a kormány elméletileg segíteni akarja a bajba jutott adósokat, de végső soron mégiscsak a kilakoltatást ajánlja fel nekik” – vélekedett Dănescu.
Ezzel szemben Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd – aki főként arról ismert, hogy több száz ügyfele nevében hívott már perbe bankokat – arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénytervezet éppen azokat segíti, akiket egyébként is köteleztek volna arra, hogy elhagyják otthonukat. „Ilyen esetben ráadásul a hitel a kilakoltatás után is érezteti a hatását, hiszen a bank például zárolhatja a bankkártyát, vagy elveheti az adós bérének egy részét élete végéig” – mutatott rá az ügyvéd.
Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető gazdasági elemzője úgy véli, hogy a helyzet azért fajult idáig, mert a bankok nem tudtak mindenki számára kielégítő megoldást találni a frankhitelesek megsegítésére.
„Hét pénzintézetből alig kettő javasolt hatékony intézkedéseket klienseinek. A többi öt pénzintézet úgy döntött, hogy például három hónapig csökkenti a kamatot, de ez csak arra volt jó, hogy még jobban feldühítse az ügyfeleket. Nem állítom, hogy a tervezet jó, meglátásom szerint populista intézkedésről van szó, a pénzintézetek pedig amúgy is a többi ügyfelüket fogják terhelni a pluszköltségekkel. Sajnos most az egész bankrendszer szenvedni fog olyanok miatt, akik nem tudtak lemondani akkor és annyiról, amikor és amennyiről le kellett volna” – fogalmazott a BNR szakembere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!