Fotó: A szerző felvétele
2010. február 18., 08:192010. február 18., 08:19
Aurel Bote, a szervezet elnöke elmondta, Kovászna megyében mintegy 1500 kereskedőt tartanak számon, közülük legalább 3–400-at szeretnének megszólítani.
Mint részletezte, az ASIMCOV vállalkozói szövetség mintájára megpróbálnak előnyös szerződéseket kötni, hogy tagjaiknak kedvezményeket nyújthassanak egyebek mellett az üzemanyag-vásárlásnál, a biztosításkötéseknél, a banki és telefonszolgáltatásoknál. Bote nagybani lerakatot működtet, s úgy látja, céljaik elérésében egyik első lépésnek kell lennie, hogy a helyi termékeket a lehető legtöbb helyi boltban forgalmazzák.
A fő gondot ugyanis az okozza, hogy a szupermarketek, raktáráruházak megjelenésével a helyi kereskedők piaci részesedése, forgalma és nyeresége egyaránt több mint 30 százalékkal esett vissza. Minden alkalommal, amikor megnyílt egy szupermarket, a helyi boltok forgalma drasztikusan visszaesett, az újdonság varázsa, a kedvezmények elcsábították a vevőket.
Aurel Bote szerint egy-két hónap után a vásárlók visszaszoktak a sarki boltba, és valamennyire helyreállt az egyensúly, viszont a szakmai egyesület alapító tagjai úgy vélik, nagy szükség van arra, hogy fel tudják venni a versenyt a multikkal.
„Háromszéken rengeteg kis bolt működik, amelyeket évek óta nem fejleszt tulajdonosuk. Jobb napokra várnak, ezért nem cserélik ki a berendezést, nem bővítik a kínálatot. Ez viszont ördögi kör, mert ha a beruházások elmaradnak, a jobb napok nem jönnek el soha” – magyarázta Aurel Bote. Hozzátette: azt tervezik, hogy különböző megbeszéléseken, tanfolyamokon hívják fel a kereskedők figyelmét, hogy elavult polcokon árválkodó néhány termékkel nem lehet növelni a forgalmat, és felvenni a versenyt a szupermarketekkel.
| Összefogás a közös ügyért. Aurel Bota, Bagoly Miklós és Vajda Lajos a COMCOV létrehozásáról számolt be A szerző felvétele |
Vajda Lajos, az ASIMCOV vállalkozói szövetség igazgatója az eseményen úgy nyilatkozott, a megoldás a hagyományos és biotermékek bejegyeztetése és ezek forgalmazása lehet. „Jelenleg a csomagolást vásároljuk meg, és benne az ízetlen, tartósítószerekkel teletömött terméket. A helyi termelők és a helyi kereskedők a helyi egészséges és hagyományos áru kínálatával vehetik fel a harcot a multinacionális cégekkel” – magyarázta Vajda Lajos. Kovászna megyében eddig 11 fajta húst, 41 féle tejterméket és 37 féle pékárut jegyeztek be hagyományos termékként, de a lista még sokkal bővíthető.
Bagoly Miklós,. az ASIMCOV elnöke szerint a túlélés receptje, hogy a helyi termelő hagyományos termékeket gyárt, a helyi kereskedő forgalmazza, a helyi lakosok pedig megvásárolják azokat. „Természetesen állandóan népszerűsíteni kell, hogy az emberek a helyi üzletekben helyi terméket vásároljanak” – szögezte le Bagoly Miklós.
Lát fantáziát az egyesületben Bodor Lóránt, a sepsiszentgyörgyi Mimy-Zup üzletlánc tulajdonosa is, aki egyben helyi önkormányzati képviselő. Mint a Krónikának elmondta, mindenképpen szükség van az érdekvédelmi szervezetre. A vállalkozó szerint már késő megállítani a szupermarketeket, az elsőt nem kellett volna beengedni. Bodor egyébként nem félti saját üzletét a konkurenciától. „Aki szupermarketekben akar vásárolni, mindenképpen odamegy. A helyi üzletek erőssége a közvetlen kapcsolattartás, a gyakran baráti viszony kialakítása a vevőkkel, és a mindig friss áru” – sommázott az üzletember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok