Lendületben az építőipar. A megnövekedett kereslet is hozzájárult az árak meredek emelkedéséhez
Fotó: Jakab Mónika
Több tényező együttes hatása pörgette az építőanyagok árát a Krónikának nyilatkozó szakember szerint, aki azt mondja, még legalább egy évig ezzel a szinttel kell számolni.
2021. október 27., 08:112021. október 27., 08:11
Korábban soha nem tapasztalt mértékben drágult az építőanyag, a PriceFlux online árfigyelő kimutatása szerint a romániai barkácsáruházakban akár 300 százalékos drágulás is tetten érhető egyes termékeknél. A kereskedők a gyártókra mutogatnak, nemcsak a brutális drágulás, hanem az időről időre jelentkező építőanyag-hiány miatt is.
Lapunk a Baumit csoport pénzügyi igazgatóját, Kovács Attilát kérdezte az összefüggésekről. A Baumit mögött egy több mint 110 éves múlttal rendelkező, családi tulajdonban lévő építőanyag-ipari konszern áll, a Bécsben élő Kovács Attila közgazdász ennek a pénzügyi igazgatója. Az ausztriai székhelyű vállalkozásnak Fehéroroszország kivételével valamennyi európai országban, és Törökországban vannak leányvállalatai, gyárai. A homlokzati vakolatok, festékek, hőszigetelő rendszerek gyártásával foglalkozó cégnek Romániában két gyára van.
„Európa minden országában drágult az építőanyag, vannak olyan termékek, melyek ára két-háromszorosára emelkedett” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács Attila. Példaként említette, hogy a raklap egy évvel ezelőtt országtól függően 5–7 euróba került, most már 14–16 euró.
Elsősorban az egészségügyi válság, ami megtorpanásra kényszerítette a gazdaságot, erre válaszként Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is helyreállítási programokat kezdeményeztek. A gazdaságot leginkább építkezéssel lehet újraindítani, hiszen minden eurónyi támogatás a többszörösét generálja. Ilyen körülmények között a kormányok több pénzt juttattak vagy ígértek a beruházásokra, fejlesztésekre, az évek óta leállt építőtelepek újraindultak, újak nyíltak, így felpörgött az ágazat, megnövekedett a kereslet, az építőanyag-gyártók pedig azonnal nem tudták tartani a lépést.
– mutatott rá Kovács Attila. Hozzáfűzte: a helyzetet súlyosbította, hogy két váratlan akadály merült fel az ellátási láncban. Idén februárban a szokatlanul nagy fagy miatt leálltak a texasi kőolaj-finomítók, és hirtelen leállt az építőanyag-iparban is használt egyik alapanyag szállítása. Erre senki nem számított, addig a beszállítás folyamatos volt, nem voltak tartalékok, részletezte Kovács Attila.
Amire minden helyreállt, felgyűltek a rendelések, a hatalmas igényt nem tudták rövid idő alatt kielégíteni, bár maximális kapacitáson működtek a gyárak. Így a nyár folyamán, amikor leginkább szükség volt az építőanyagra, akadozott az ellátás. A Baumit általában egyik napról a másikra, de legkésőbb három nap alatt teljesíti a rendeléseket, a nyáron volt egy rövid időszak, amikor nem is tudták megbecsülni, mikorra tudnak szállítani, majd három hétre sikerült lecsökkenteni a várakozási időt. Ez azóta rendeződött, de az akkori óriási nyomás tovább pörgette az árakat.
Kovács Attila rámutatott, a piac természetes működéséhez hozzátartozik, hogy amikor lehet drágítani, megteszik.
A Baumit alapanyagai különböző mértékben drágultak, van, amelyik csak 5 százalékot, de olyan is, amelyik 70 százalékkal kerül többe. A cég országonként változó módon építette be ezt az áremelkedést a saját áraiba. Huszonhat országban vannak jelen, ezek közül négy országban tudták az alapanyag-drágulást teljes mértékben beleszámolni a saját áraikba, az országok többségében csak részben, és néhány országban elenyésző mértékben.
Fotó: Jakab Mónika
A Baumitnak minden országban, ahol jelen van, gyára is működik, az elvük, hogy helyben szolgálják ki a regionális piacot, arra törekednek, hogy minél közelebb legyen a termelés a felvásárlókhoz, és az egyik legfontosabb alapanyagot biztosító kőbányákhoz. Ugyanakkor egy adott országban befolyásolja a termékek árát, hogy mennyibe kerül a munkaerő, az energia és a cement.
Két szomszédos országban is lehetnek eltérések. Előfordulhat, hogy emiatt a kivitelezők átviszik a terméket például Romániából Magyarországra vagy Lengyelországból Szlovákiába, de ez a mozgás nem olyan mértékű, hogy a cégcsoport figyelje. Viszont azzal szembesültek, hogy Törökországban hiánycikknek számít a cement, holott az országnak hatalmas cementipara van. Erre az a magyarázat, hogy az európai országok beleszámolják az árba a zöld bizonylatokat, a török gyártók ezt nem fizetik, így Európába exportálják a cementet, hiszen nagyobb nyereségre tesznek szert.
Felmerült, megtörténhet-e, hogy az olcsóbb romániai terméket a cég elviszi például Németországba, ahol dupla áron értékesítheti, ezzel mintegy rákényszerítve a romániai piacot, ahol kisebb a vásárlóerő, hogy ugyanazt a németországi árat kifizesse. Kovács Attila leszögezte, ez nem fordulhat elő, hiszen az építőanyag piaca regionális, másrészt nem éri meg nagy távolságokra szállítani.
Például nyugaton egyik legfontosabb szempont, hogy könnyen használható legyen az építőanyag, a munkásoknak ne kelljen hatalmas zsákokat emelgetniük. Vannak ugyanakkor olyan országok, ahol fontos elvárás, hogy tükörsima legyen a fal, máshol erre nem fektetnek akkora hangsúlyt. Emellett a termékekben is vannak eltérések, hiszen a különböző kőbányákból nem ugyanolyan minőségű követ nyernek. A gyártó az adott kőhöz illeszti a receptúrát, a végtermékben vannak eltérések, amit a kivitelezők azonnal érzékelnek.
részletezte Kovács Attila. Ugyanakkor nem kifizetődő nagy távolságokra szállítani az építőanyagot. A zsákos termékeik tonnánként 50–500 euró között mozognak, az átlagár 200 euró, ezt a szállítási ár 10 százalékkal is megdobná, így nem éri meg. A Romániában gyártott termék valóban többe kerül Franciaországban, de nem kifizetődő elvinni odáig, szögezte le a pénzügyi igazgató.
Fotó: Veres Nándor
Az építőanyagok árában legalább még egy évig ezzel a szinttel kell számolni, véli Kovács Attila. Még októberben is nagy erőkkel dolgoznak az építkezésekben, próbálják a tél beállta előtt befejezni a munkálatokat, tehát a kereslet nem csökkent, így az árak sem mérséklődnek. Meglátása szerint kisebb-nagyobb ingadozások lehetnek, de az ideihez hasonló drasztikus drágulásokra nem kell számítani.
Kovács Attila abban bízik, nem lesznek fennakadások az ellátásban, hiszen most jól megy a cégeknek, van pénz a befektetésre, a terjeszkedésre, több országban építenek gyárakat a nagyvárosok vonzáskörzetében.
– húzta alá az igazgató.
A jelenlegi helyzetet úgy összegezte, hogy óriási mértékben nőttek az építőanyagárak, Európa-szerte egyre nehezebb munkaerőt találni az építkezésben, ennek hatása néhány éven belül csapódik le, hiszen olyan mértékben drágulnak az ingatlanok, hogy azt a vásárlóerő nem tudja követni. „Félő, hogy az ingatlanfejlesztők megépítik a lakásokat, és nem tudják majd eladni, ennek a hatása két-három év múlva érződik majd a gazdaságban” – fogalmazta meg Kovács Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!