Lendületben az építőipar. A megnövekedett kereslet is hozzájárult az árak meredek emelkedéséhez
Fotó: Jakab Mónika
Több tényező együttes hatása pörgette az építőanyagok árát a Krónikának nyilatkozó szakember szerint, aki azt mondja, még legalább egy évig ezzel a szinttel kell számolni.
2021. október 27., 08:112021. október 27., 08:11
Korábban soha nem tapasztalt mértékben drágult az építőanyag, a PriceFlux online árfigyelő kimutatása szerint a romániai barkácsáruházakban akár 300 százalékos drágulás is tetten érhető egyes termékeknél. A kereskedők a gyártókra mutogatnak, nemcsak a brutális drágulás, hanem az időről időre jelentkező építőanyag-hiány miatt is.
Lapunk a Baumit csoport pénzügyi igazgatóját, Kovács Attilát kérdezte az összefüggésekről. A Baumit mögött egy több mint 110 éves múlttal rendelkező, családi tulajdonban lévő építőanyag-ipari konszern áll, a Bécsben élő Kovács Attila közgazdász ennek a pénzügyi igazgatója. Az ausztriai székhelyű vállalkozásnak Fehéroroszország kivételével valamennyi európai országban, és Törökországban vannak leányvállalatai, gyárai. A homlokzati vakolatok, festékek, hőszigetelő rendszerek gyártásával foglalkozó cégnek Romániában két gyára van.
„Európa minden országában drágult az építőanyag, vannak olyan termékek, melyek ára két-háromszorosára emelkedett” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács Attila. Példaként említette, hogy a raklap egy évvel ezelőtt országtól függően 5–7 euróba került, most már 14–16 euró.
Elsősorban az egészségügyi válság, ami megtorpanásra kényszerítette a gazdaságot, erre válaszként Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is helyreállítási programokat kezdeményeztek. A gazdaságot leginkább építkezéssel lehet újraindítani, hiszen minden eurónyi támogatás a többszörösét generálja. Ilyen körülmények között a kormányok több pénzt juttattak vagy ígértek a beruházásokra, fejlesztésekre, az évek óta leállt építőtelepek újraindultak, újak nyíltak, így felpörgött az ágazat, megnövekedett a kereslet, az építőanyag-gyártók pedig azonnal nem tudták tartani a lépést.
– mutatott rá Kovács Attila. Hozzáfűzte: a helyzetet súlyosbította, hogy két váratlan akadály merült fel az ellátási láncban. Idén februárban a szokatlanul nagy fagy miatt leálltak a texasi kőolaj-finomítók, és hirtelen leállt az építőanyag-iparban is használt egyik alapanyag szállítása. Erre senki nem számított, addig a beszállítás folyamatos volt, nem voltak tartalékok, részletezte Kovács Attila.
Amire minden helyreállt, felgyűltek a rendelések, a hatalmas igényt nem tudták rövid idő alatt kielégíteni, bár maximális kapacitáson működtek a gyárak. Így a nyár folyamán, amikor leginkább szükség volt az építőanyagra, akadozott az ellátás. A Baumit általában egyik napról a másikra, de legkésőbb három nap alatt teljesíti a rendeléseket, a nyáron volt egy rövid időszak, amikor nem is tudták megbecsülni, mikorra tudnak szállítani, majd három hétre sikerült lecsökkenteni a várakozási időt. Ez azóta rendeződött, de az akkori óriási nyomás tovább pörgette az árakat.
Kovács Attila rámutatott, a piac természetes működéséhez hozzátartozik, hogy amikor lehet drágítani, megteszik.
A Baumit alapanyagai különböző mértékben drágultak, van, amelyik csak 5 százalékot, de olyan is, amelyik 70 százalékkal kerül többe. A cég országonként változó módon építette be ezt az áremelkedést a saját áraiba. Huszonhat országban vannak jelen, ezek közül négy országban tudták az alapanyag-drágulást teljes mértékben beleszámolni a saját áraikba, az országok többségében csak részben, és néhány országban elenyésző mértékben.
Fotó: Jakab Mónika
A Baumitnak minden országban, ahol jelen van, gyára is működik, az elvük, hogy helyben szolgálják ki a regionális piacot, arra törekednek, hogy minél közelebb legyen a termelés a felvásárlókhoz, és az egyik legfontosabb alapanyagot biztosító kőbányákhoz. Ugyanakkor egy adott országban befolyásolja a termékek árát, hogy mennyibe kerül a munkaerő, az energia és a cement.
Két szomszédos országban is lehetnek eltérések. Előfordulhat, hogy emiatt a kivitelezők átviszik a terméket például Romániából Magyarországra vagy Lengyelországból Szlovákiába, de ez a mozgás nem olyan mértékű, hogy a cégcsoport figyelje. Viszont azzal szembesültek, hogy Törökországban hiánycikknek számít a cement, holott az országnak hatalmas cementipara van. Erre az a magyarázat, hogy az európai országok beleszámolják az árba a zöld bizonylatokat, a török gyártók ezt nem fizetik, így Európába exportálják a cementet, hiszen nagyobb nyereségre tesznek szert.
Felmerült, megtörténhet-e, hogy az olcsóbb romániai terméket a cég elviszi például Németországba, ahol dupla áron értékesítheti, ezzel mintegy rákényszerítve a romániai piacot, ahol kisebb a vásárlóerő, hogy ugyanazt a németországi árat kifizesse. Kovács Attila leszögezte, ez nem fordulhat elő, hiszen az építőanyag piaca regionális, másrészt nem éri meg nagy távolságokra szállítani.
Például nyugaton egyik legfontosabb szempont, hogy könnyen használható legyen az építőanyag, a munkásoknak ne kelljen hatalmas zsákokat emelgetniük. Vannak ugyanakkor olyan országok, ahol fontos elvárás, hogy tükörsima legyen a fal, máshol erre nem fektetnek akkora hangsúlyt. Emellett a termékekben is vannak eltérések, hiszen a különböző kőbányákból nem ugyanolyan minőségű követ nyernek. A gyártó az adott kőhöz illeszti a receptúrát, a végtermékben vannak eltérések, amit a kivitelezők azonnal érzékelnek.
részletezte Kovács Attila. Ugyanakkor nem kifizetődő nagy távolságokra szállítani az építőanyagot. A zsákos termékeik tonnánként 50–500 euró között mozognak, az átlagár 200 euró, ezt a szállítási ár 10 százalékkal is megdobná, így nem éri meg. A Romániában gyártott termék valóban többe kerül Franciaországban, de nem kifizetődő elvinni odáig, szögezte le a pénzügyi igazgató.
Fotó: Veres Nándor
Az építőanyagok árában legalább még egy évig ezzel a szinttel kell számolni, véli Kovács Attila. Még októberben is nagy erőkkel dolgoznak az építkezésekben, próbálják a tél beállta előtt befejezni a munkálatokat, tehát a kereslet nem csökkent, így az árak sem mérséklődnek. Meglátása szerint kisebb-nagyobb ingadozások lehetnek, de az ideihez hasonló drasztikus drágulásokra nem kell számítani.
Kovács Attila abban bízik, nem lesznek fennakadások az ellátásban, hiszen most jól megy a cégeknek, van pénz a befektetésre, a terjeszkedésre, több országban építenek gyárakat a nagyvárosok vonzáskörzetében.
– húzta alá az igazgató.
A jelenlegi helyzetet úgy összegezte, hogy óriási mértékben nőttek az építőanyagárak, Európa-szerte egyre nehezebb munkaerőt találni az építkezésben, ennek hatása néhány éven belül csapódik le, hiszen olyan mértékben drágulnak az ingatlanok, hogy azt a vásárlóerő nem tudja követni. „Félő, hogy az ingatlanfejlesztők megépítik a lakásokat, és nem tudják majd eladni, ennek a hatása két-három év múlva érződik majd a gazdaságban” – fogalmazta meg Kovács Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!