Fotó: Tőkés Hunor
Székelyföldön cégvezető férfiak és nők, míg egész Erdélyben anya-vállalkozók helyzetét méri fel az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, azzal a céllal, hogy megtudják, miért van kétszer annyi férfi vállalkozó a gazdaságban, és milyen képességek, adottságok szükségesek ahhoz, hogy nőként, anyaként valaki vállalkozást indítson.
2018. október 11., 10:002018. október 11., 10:00
2018. október 11., 10:122018. október 11., 10:12
Egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatást indít Nő.Élet.Erő címmel az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ), amelynek
A szövetség felkeres 600 férfit és nőt, akik cégvezetéssel foglalkoznak. Egész Erdélyre kiterjesztik a kutatást, amelyet online formában valósítanak meg, célközönségük pedig az „anya-vállalkozók” – olyan nők, akik gyermeket várnak, gyermek(ek)et vállaltak cégük vezetése mellett. Az UKKSZ azt szeretné kideríteni: kik az erdélyi magyar anya-vállalkozók, hogyan dolgoznak, miként vélekednek saját helyzetükről és fejlődési lehetőségeikről, miért van ekkora különbség a férfiak és nők vállalkozási motivációja között.
Geambașu Réka, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének oktatója, a felmérés külső munkatársa fontosnak tartotta hangsúlyozni:
Erre a szociológus szerint azért van szükség, mivel Romániában 100 férfi munkavállalóból 20 indít céget, miközben 100 nő közül csupán 10 – tehát van egy 10%-os különbség, ami azt jelenti, hogy kétszer annyi férfi vállalkozik, amelynek okát érdemes lenne megfejteni. A projekt szakmai partnere elmondta: a kutatás júniustól decemberig tart, és több tevékenységből tevődik össze, amelyeknek része volt egy fókuszcsoportos kutatás is. De
A szakértő kiemelte: a megkérdezettek számát tekintve a minta reprezentatív.
A projekt előzményét képezi az UKKSZ múlt évi kezdeményezése, a Vállalkozz Itthon Program, amelybe tizennyolc Hargita megyei fiatal kapcsolódott be, és közülük csupán hat volt nő, a szervezők „pozitív diszkriminációja ellenére” – mondta Györgyei Szabó Magdolna, az UKKSZ menedzsere. Ugyanis azzal együtt kevesen jelentkeztek szerinte, hogy akkor is beválasztották őket, „ha kevésbé jó ötletekkel jöttek”.
A program végén pedig nyolc vállalkozás indult el, amelyekből egyiket se nő vezet. Egyébként Györgyei Szabó Magdolna szerint a kutatás erdélyi kiterjesztésére azért van szükség, mivel online alacsony anyagi keretekkel is megvalósítható, és azt tapasztalták a Női vállalkozók Erdélyben nevű Facebook-csoportban, hogy „mennyire pörögnek és mennyire csinálják”. Geambașu Réka elmondása szerint a csoport tagjainak létszáma pár hónap alatt ezer fölé ugrott, és ezek a jelenségek erdélyi szinten is kíváncsivá tették az UKKSZ-t.
– jegyezte meg a projekt menedzsere.
Az anya-vállalkozókat a nemzetközi szakirodalom mompreneurs-ként nevezi meg. A világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében is.
Kelemen Attila, a projektet támogató OTP Bank Románia marketingvezetője a Krónika kérdésére elmondta: ettől és az ehhez hasonló kezdeményezésektől azt remélik, hogy Székelyföld gazdasága fejlődőképesebb lesz, képes lesz leküzdeni azokat az akadályokat, amelyek lekötik erőforrásait. Kelemen Attila szerint ezért támogatják közösségi szerepvállalásuk révén az UKKSZ-t, és nemcsak a kutatás létrejöttét, hanem azt is, hogy, a felmérés eredményét „bedobják a közösbe”, azaz minden piaci szereplő számára elérhetővé kívánják tenni.
Az online kérdőív kitöltése névtelenül történik, és október 28-ig érhető el a www.ukksz.ro/anyavallalkozok oldalon. Azok között, akik a felmérésben részt vesznek és e-mail címüket is megadják, az UKKSZ kisorsol egy wellnessüdülési csomagot.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!