Fotó: Tőkés Hunor
Székelyföldön cégvezető férfiak és nők, míg egész Erdélyben anya-vállalkozók helyzetét méri fel az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, azzal a céllal, hogy megtudják, miért van kétszer annyi férfi vállalkozó a gazdaságban, és milyen képességek, adottságok szükségesek ahhoz, hogy nőként, anyaként valaki vállalkozást indítson.
2018. október 11., 10:002018. október 11., 10:00
2018. október 11., 10:122018. október 11., 10:12
Egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatást indít Nő.Élet.Erő címmel az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ), amelynek
A szövetség felkeres 600 férfit és nőt, akik cégvezetéssel foglalkoznak. Egész Erdélyre kiterjesztik a kutatást, amelyet online formában valósítanak meg, célközönségük pedig az „anya-vállalkozók” – olyan nők, akik gyermeket várnak, gyermek(ek)et vállaltak cégük vezetése mellett. Az UKKSZ azt szeretné kideríteni: kik az erdélyi magyar anya-vállalkozók, hogyan dolgoznak, miként vélekednek saját helyzetükről és fejlődési lehetőségeikről, miért van ekkora különbség a férfiak és nők vállalkozási motivációja között.
Geambașu Réka, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének oktatója, a felmérés külső munkatársa fontosnak tartotta hangsúlyozni:
Erre a szociológus szerint azért van szükség, mivel Romániában 100 férfi munkavállalóból 20 indít céget, miközben 100 nő közül csupán 10 – tehát van egy 10%-os különbség, ami azt jelenti, hogy kétszer annyi férfi vállalkozik, amelynek okát érdemes lenne megfejteni. A projekt szakmai partnere elmondta: a kutatás júniustól decemberig tart, és több tevékenységből tevődik össze, amelyeknek része volt egy fókuszcsoportos kutatás is. De
A szakértő kiemelte: a megkérdezettek számát tekintve a minta reprezentatív.
A projekt előzményét képezi az UKKSZ múlt évi kezdeményezése, a Vállalkozz Itthon Program, amelybe tizennyolc Hargita megyei fiatal kapcsolódott be, és közülük csupán hat volt nő, a szervezők „pozitív diszkriminációja ellenére” – mondta Györgyei Szabó Magdolna, az UKKSZ menedzsere. Ugyanis azzal együtt kevesen jelentkeztek szerinte, hogy akkor is beválasztották őket, „ha kevésbé jó ötletekkel jöttek”.
A program végén pedig nyolc vállalkozás indult el, amelyekből egyiket se nő vezet. Egyébként Györgyei Szabó Magdolna szerint a kutatás erdélyi kiterjesztésére azért van szükség, mivel online alacsony anyagi keretekkel is megvalósítható, és azt tapasztalták a Női vállalkozók Erdélyben nevű Facebook-csoportban, hogy „mennyire pörögnek és mennyire csinálják”. Geambașu Réka elmondása szerint a csoport tagjainak létszáma pár hónap alatt ezer fölé ugrott, és ezek a jelenségek erdélyi szinten is kíváncsivá tették az UKKSZ-t.
– jegyezte meg a projekt menedzsere.
Az anya-vállalkozókat a nemzetközi szakirodalom mompreneurs-ként nevezi meg. A világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében is.
Kelemen Attila, a projektet támogató OTP Bank Románia marketingvezetője a Krónika kérdésére elmondta: ettől és az ehhez hasonló kezdeményezésektől azt remélik, hogy Székelyföld gazdasága fejlődőképesebb lesz, képes lesz leküzdeni azokat az akadályokat, amelyek lekötik erőforrásait. Kelemen Attila szerint ezért támogatják közösségi szerepvállalásuk révén az UKKSZ-t, és nemcsak a kutatás létrejöttét, hanem azt is, hogy, a felmérés eredményét „bedobják a közösbe”, azaz minden piaci szereplő számára elérhetővé kívánják tenni.
Az online kérdőív kitöltése névtelenül történik, és október 28-ig érhető el a www.ukksz.ro/anyavallalkozok oldalon. Azok között, akik a felmérésben részt vesznek és e-mail címüket is megadják, az UKKSZ kisorsol egy wellnessüdülési csomagot.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!