2011. március 01., 09:232011. március 01., 09:23
A politikus elmondta, a felelősségvállalásra kedden 10 órakor kerül sor, az ellenzék pedig pénteken 20 óráig nyújthatja be esetleges bizalmatlansági indítványát. Ez pedig minden valószínűség szerint meg is történik, hiszen Crin Antonescu nemzeti liberális pártelnök, aki egyben az általa vezetett alakulat, a Konzervatív, valamint a Szociáldemokrata Párt alkotta Szociálliberális Unió (USL) társelnöke is, tegnap közölte, a pártszövetség vezetői bizalmatlansági indítvány kidolgozása mellett döntöttek tegnapi ülésükön. Szerinte ez a dokumentum nem egy egyszerű bizalmatlansági indítvány lesz, ugyanis a három párt álláspontja mellett tartalmazni fogja a szakszervezetek, illetve a munkáltatói szövetségek javaslatát is. Antonescu arról is beszámolt, hogy egyúttal beterjesztik majd a parlament elé a szakszervezetekkel és munkáltatókkal közösen kidolgozott munkatörvénykönyv-módosítási törvénytervezetüket.
A szakszervezetek vezetői nem tartják kizártnak, hogy nagyobb tiltakozó megmozdulást szervezzenek Bukarestben azon a napon, amikor a parlament két háza tárgyalni fog az ellenzéki pártok által benyújtott bizalmatlansági indítványról. Marius Petcu, a CNSRL Frăţia elnöke elmondta, a korábbi szakszervezeti egyeztetéseken erről nem esett szó, azonban egyáltalán nem kizárt, hogy a közeljövőben tárgyalnak erről is.
Eközben a szakszervezetek már el is kezdték korábban beharangozott tiltakozássorozatukat, igaz, Erdély- és Partium-szinten tegnap csak a Hargita megyei szakszervezetek vonultak utcára Csíkszeredában a prefektúra székháza elé. A megmozduláson a CNSLR Frăţia, az Alfa Kartell, illetve a BNS tagjai egyaránt részt vettek, s csatlakoztak hozzájuk a helyi nyugdíjasok is. „Élelem vagy gyógyszer”, „Megszavaztunk, hazudtatok!”, „Stop a Boc-kormánynak!”, „Mondj nemet a rabszolgaságra!”, „Nem a munkatörvénykönyv módosítására!” – állt egyebek mellett a tüntetők által magasba emelt molinókon. Dakó Éva, a Frăţia szakszervezeti tömörülés Hargita megyei elnöke az eseményen úgy nyilatkozott, ha a jelenlegi formájában lép hatályba a munkatörvénykönyv, akkor az teljes mértékben felborítja a munkáltatók és az alkalmazottak közötti kapcsolatokat a magán- és a közszférában egyaránt.
„Az új munkatörvénykönyv lesújtó hatással lenne nemcsak ránk, hanem a gyermekeinkre is, akiknek még az a lehetőség sem adatna meg, hogy létminimumon éljenek. A kormánynak egyetlen célja van, az, hogy feltöltse az üres államkasszát” – fogalmazta meg aggályait a szakszervezeti vezető.
A tüntetésen részt vevők egyébként a kormány mellett azokat a csíkszeredaiakat is bírálták, akik nem vonultak utcára.„Szégyellje magát mindenki, aki csak az ablakból néz bennünket. Csak 100-150 csíkszeredai elégedetlen? Nektek mindenetek megvan, amire csak szükségetek lenne? Le a Boc-kormánnyal” – hangzott el. Az akcióhoz néhány nyugdíjas is csatlakozott, akik a sajtó képviselőinek elmondták, egy jobb életért dolgoztak, most meg azt kell látniuk, hogy ezt gyerekeik, unokáik nem érik meg.
A tiltakozó megmozdulások a napokban is folytatódnak, tegnap például az Arad megyei szakszervezetek – a CNSLR Frăţia, az Alfa Kartell, a BNS és a CSDR – úgy döntöttek, március 10-én szerveznek tüntetést, azonban tagjaik már csütörtökön „spontán akcióként” utcára vonulnak, erre azonban nincs hatósági engedélyük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok