
Fotó: Biró István
Ha a tavaly május 1. és 10. között iktatott munkaszerződések számából indulunk ki, akkor elmondható, a hónap első felében közel kétszer annyi esetben hivatalosították az alkalmazottak munkaviszonyát a vállalkozók. Az új szerződések száma ez alatt a tíz nap alatt elérte a 3713-at. Hasonlóképpen megnövekedett a kirótt pénzbírságok értéke is. Emilian Roşca, a Kolozs megyei területi munkaügyi felügyelőség vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a hónap első napjaiban 175 cégnél vizsgálódtak a hivatal munkatársai, akik összesen 316 ezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, ebből az összegből 235 ezer lej gyűlt be azoktól a munkáltatóktól, akiket feketén foglalkoztatáson értek. Eddig harminc olyan munkást találtak, akik munkaszerződés nélkül tevékenykedtek.
Csak a május első hetében regisztrált adatokból is kiderül, hogy Maros megyében is megugrott a „munkavállalási kedv”, másodika és hatodika között összesen 2159 munkaszerződést regisztráltak. Andrei Mureşan, a területi munkaügyi felügyelőség vezetője elmondta, az első héten összesen 59 ellenőrzést hajtottak végre, a hivatal munkatársai által kirótt pénzbírságok összege elérte az 59 ezer lejt.
Közel 3 ezer új munkaszerződést iktattak Hargita megyében is a hónap első hetében. Dorin Male, a felügyelőség vezetője arról számolt be, hogy a munkatörvénykönyv hatálybalépését követő héten számottevően megugrott a hozzájuk fordulók száma. A szakember ennek okát azonban abban is látja, hogy jobbra fordult az idő, s elkezdődhet a munka a termőföldeken és az építőtelepeken is. Azonban szerinte sem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az illegálisan foglalkoztatók jóval busásabb pénzbírságra számíthatnak, ha tetten érik őket a fokozott erőkkel ellenőrző munkaügyi felügyelők. A pénzügyőrség, rendőrség és csendőrség ellenőrző csapatai egyébként a múlt héten negyven Hargita megyei céghez szálltak ki, két vállalatra róttak ki pénzbírságot, mivel feketén dolgoztattak. Összesen négy illegális munkavállalóra bukkantak. Minden egyes feketén dolgozó után 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, így összesen 40 ezer lejt sikerült begyűjteniük.
Kovászna megyére nem jellemző a feketemunka, elsősorban azért, mert a vállalkozások többsége kisméretű, és mindössze 2-3 alkalmazottat foglalkoztat. Ezek a kiscégek általában betartják a törvényt, az alkalmazások során tiszteletben tartják az előírásokat. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője elmondta, az új munkatörvénykönyv és az ellenőrzések még inkább kifehérítették a munkaerőpiacot. A múlt héten öt nap alatt több mint 430 munkaszerződést kötöttek, ami szinte kétszerese a korábbi átlagnak, hiszen előző hónapban összesen mintegy ezer alkalmazást iktattak. A munkafelügyelők a csendőrökkel, a rendőrökkel és a pénzügyőrökkel közösen ellenőriznek. A munkaügyi felügyelőség az ellenőrzésekkel párhuzamosan az új munkatörvénykönyvről tart felkészítőket. Kovászna megyében eddig két 10 ezer lejes bírságot róttak ki. Ördög Lajos elmondta, fokozottan figyelnek a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozókra, hiszen a napszámostörvény lehetőséget biztosít arra, hogy törvényes keretek között foglalkoztassák őket.
Hasonlóképpen nőtt az új munkaszerződések száma Máramaros megyében. Delia Ţârlea, a területi munkaügyi felügyelőség vezetője elmondta, a munkatörvénykönyv hatálybalépését követően 1649 új szerződést regisztráltak. A szakember úgy véli, a közeljövőben is sok vállalkozó fog jelentkezni a dokumentumokkal. „Valamennyi cégvezető tudatában van annak, hogy nincs értelme amiatt tetemes pénzbírságot fizetnie, hogy nem kötött szerződést a munkavállalókkal” – hangsúlyozta Ţârlea.
Közel 1500 új munkaszerződéssel gyarapodott Beszterce-Naszód megye is. Itt a munkaügyi felügyelők huszonöt céghez szálltak ki ellenőrzésre. Az egyik cégnél 20 ezer lejes pénzbírságot róttak ki, mivel két munkaszerződés nélkül dolgozó személyre bukkantak. Egy másik munkáltatónak 10 ezer lejt kell befizetnie amiatt, hogy nem tartotta tiszteletben a munka biztonságára vonatkozó előírásokat.
Szatmár megyében a megváltozott munkatörvénykönyv életbelépését követő első héten, azaz május 2. és 9. között négy céget bírságolt meg a munkaügyi felügyelőség, mindegyiknél egy-egy feketén dolgozó alkalmazott miatt büntettek. Ioan Flore, a hatóság közönségszolgálati osztályának vezetője szerint a szankciók száma nagyjából megfelel az előző időszakban életbe léptetetteknek, azelőtt ugyanis volt olyan hét amikor, egy-két bírságot szabtak ki, de az is előfordult, hogy ezek száma elérte a nyolcat. Mint elmondta, előre kidolgozott ütemterv szerint látogatják a megye vállalatait, azonban bejelentések nyomán is kiszállnak – a munkáltatókkal azonban nem közlik, ha feljelentés nyomán ellenőriznek.
Május elejétől kezdődően nagyobb hangsúlyt helyeznek a feketemunka kiszűrésére, és megpróbálták fokozni is ez irányú tevékenységüket, azonban mindössze 10 százalékkal sikerült növelniük az ellenőrzések számát, mivel eléggé kevés alkalmazottjuk van az ellenőrző osztályon. Hozzátette, a munkaügyi nyilvántartó rendszer informatizálása, illetve központosítása következtében szűkült a feladatkörük, ezért júniustól átcsoportosításokat terveznek, így a korábban munkakönyvekkel foglalkozó dolgozóik is átkerülnek az ellenőrzési osztályra. Ennek révén hatról tizenkettőre növelik felügyelőik számát, és úgy vélik, a jelenlegi havi 100 ellenőrzés helyett 140-et is el tudnak majd végezni.
Ioan Flore azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a munkatörvénykönyv szigorítását követően nőtt-e a megkötött munkaszerződések száma, elmondta: ezeket a központosított elektronikus rendszerben tartják nyilván ez év eleje óta, így ők közvetlenül nem „látják”, hogy pontosan mi történik. Kértek ugyan Bukaresttől ez irányú tájékoztatást, azonban mindeddig nem kaptak választ. A múlt heti négy bírság kapcsán elmondta: lényegében a büntetés öszszegét érintette a változás – a kiszabott, összesen 40 ezer lej helyett azelőtt a feketén dolgoztató cégeknek mindössze 12 ezer lejt kellett volna fizetniük.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!