Rendkívüli mértékben drágulhatnak január elsejétől a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvények – hívta fel a figyelmet a romániai közúti fuvarozók országos szövetsége (UNTRR), amely a kormánynak is beszámolt az aggasztó fejleményekről.
2015. december 02., 17:232015. december 02., 17:23
2015. december 02., 18:412015. december 02., 18:41
Az egyesület tájékoztatása szerint 2016-tól egy Dacia Logan típusú személygépkocsi éves biztosítása akár 1000 euróba is kerülhet, sőt szerintük az sem kizárt, hogy hamarosan az autók után több pénzt kell majd fizetni, mint amennyit maga a jármű ér.
Az UNTRR közleményben rámutatott: január elsejétől Romániában is hatályba lép az Európai Bizottság 2009/138-as számú, a biztosítótársaságokra vonatkozó irányelve, amelynek nyomán egyrészt drágulni fognak a kötvények, ez azonban az eladott RCA-k csökkenéséhez fog vezetni, ami újabb áremelkedést okoz, „végül pedig oda jutunk, hogy a biztosítás drágább lesz, mint a gépkocsi”.
Nem tudják kifizetni a „csillagászati összegeket”
A szövetség attól tart, hogy az országban működő fuvarozó cégek többsége képtelen lesz kifizetni „a csillagászati összegeket”, emiatt pedig a kisvállalkozások egyszerűen csődbe mennek, a közepes és nagyobb méretű cégek pedig más országba helyezik át tevékenységüket. „Azoknak, akik túlélik a kötelező autóbiztosítási rendszer szorítását, még többet kell majd emiatt fizetniük, elképzelhető, hogy egy Logan esetében a díjszabás az 1000 eurót is meghaladja” – olvasható a közleményben.
A fuvarozók egyesülete kifogásolja, hogy az elmúlt években a hatóságok nem hoztak komolyabb intézkedéseket a piac szabályozására, ami a biztosítási ágazatot „az összeomlás szélére sodorta”. A szövetség felszólította a kormányt, hogy sürgősen lépjen közbe annak érdekében, hogy a kötvények ára elviselhető szinten maradjon. Az országban egyébként mintegy 30 ezer fuvarozó cég üzemel, amelyek összesen közel 150 ezer teherautót működtetnek, emellett több mint négyezer vállalkozás foglalkozik személyszállítással, ez utóbbiak összesen körülbelül 35 ezer autóbuszt és kisbuszt használnak, az ágazatban ugyanakkor 400 ezren dolgoznak.
Biró Albin: nem lesz rendkívüli drágítás
Nem látja ilyen vészjóslónak a helyzetet Biró Albin, a biztosítási ágazatért felelős Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) RMDSZ-es tagja, aki szerint nem valószínű, hogy ilyen óriási mértékben fognak emelkedni az árak. A szakember lapunknak elmondta: mivel a piac önmagát szabályozza, nem lehet megjósolni, hogy mekkora mértékben emelkednek, vagy éppen csökkennek az árak, de szerinte kizárt, hogy 50 százalékos, vagy annál nagyobb legyen a drágulás.
„Az elmúlt évtizedben minden esztendő végén elindult a találgatás és a riogatás, hogy mennyivel lesz drágább a kötelező biztosítási kötvény. Eközben pedig az az igazság, hogy a díjszabás 2006–2007 környékén volt a legmagasabb, 2014-ig pedig szinte felére esett vissza, míg azóta lassan, évente 2–3 százalékkal emelkednek az árak, amelyek így sem érték el a nyolc évvel ezelőtti szintet” – magyarázta Biró Albin.
A szakember úgy véli: a fuvarozó cégek, valamint az autóbuszokat és kisbuszokat működtető vállalkozások azért tartanak a jövő évi változásoktól, mert az egyik nagy biztosítótársaság eddig a piaci átlagár egyharmadáért adta el számukra az RCA-t. Vagyis, míg a többi cég 2800–3200 lejért kínálta a kötvényeket, ez a társaság 1200 lejt kért ugyanezért. A biztosító azonban kiszállt a piacról, így a továbbiakban mindenkinek piaci áron kell megvásárolnia a kötelező kötvényeket, ezt pedig a fuvarozók 50–100 százalékos drágításként érzékelik, nem veszik figyelembe, hogy az árak gyakorlatilag nem változnak.
„Ilyen zsonglőrködések mindig előfordulnak, minden biztosítótársaság kidolgozza a saját stratégiáját attól függően, hogy miből akar többet eladni, illetve ha valaminek a forgalmazása nem kifizetődő, akkor felsrófolja az árait” – magyarázta a szakember.
Biró Albin azt tanácsolja, hogy az autótulajdonosok ne csapjanak le az első ajánlatra, hiszen mindig lesznek olyan biztosítók, amelyek alacsony szinten tartják a díjszabást. „A brókercégeknél vagy az interneten is meg lehet találni a legkedvezőbb ajánlatot. A kötelező felelősségbiztosítás logikája egyébként azt diktálja, hogy a legolcsóbbat kell választani, hiszen úgyis csak az okozott kárt térítik meg” – fogalmazott Biró Albin.
Megfogyatkozhat a garanciaalap
A pénzügyi hatóság tagja hangsúlyozta: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy idén egy új kritérium is alakítja a biztosítási szektor árszabályozását, hiszen csődbe ment a korábban piacvezető Astra társaság. Biró szerint a vállalat felszámolása miatt jelentősen megfogyatkozhat a – biztosítótársaságok által működtetett – Biztosítási Garanciaalap (FGA) 200 millió eurós, tizenöt év alatt felgyűlt tartaléka, hiszen ebből kell kifizetni az Astra volt ügyfeleinek a kártérítéseket.
Hozzátette: a garanciaalapra az is veszélyt jelenthet, hogy két másik biztosítótársaság átszervezés alatt áll, és egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a sorsuk. Az ASF tagja elmondta: bíznak benne, hogy akad olyan befektető, aki megmenti a két céget, így azok nem járnak úgy, mint az Astra, illetve nem kell további ügyfeleknek a garanciaalapból fizetni a kártérítéseket.
„Az alap zsugorodása miatt a biztosítóknak többet kell majd befizetniük, ez pedig a kötvények drágulásához vezethet” – ismerte el Biró Albin, elmondása szerint ugyanakkor az áremelkedés nem fog egyhamar bekövetkezni. Az Astra ugyanis hivatalosan még nem ment csődbe, ehhez jogerős bírósági döntés szükséges, és az ügyfelek kifizetését sem kezdték még el, Biró szerint ez akár 2017-ig is elhúzódhat.
Elképzelhető tehát, hogy 2017–2018-ban emelkedik a garanciaalaphoz való hozzájárulás mértéke, de a szakember biztos abban, hogy ez nem vonhat maga után 50 százalékos drágítást. A hatályos törvények alapján egyébként a társaságok üzleti forgalmuknak legfeljebb 10 százalékát fizethetik be a pénzalapba, jelenleg azonban legtöbbjük egy százalékkal járul hozzá ehhez, az összeget pedig senki nem akarja jelentősen emelni, így a későbbiekben is legfeljebb 1,5–2 százalékot fognak befizetni, ez pedig semmiképpen nem vonhat maga után 50–100 százalékos drágítást – tudtuk meg a szakembertől.
Évek óta veszteséges a biztosítási piac
Biró Albin arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötelező gépjármű-biztosítási piac évek óta veszteséges, a 2010–2011-es éveket például 42 százalékos hiánnyal zárták a társaságok, vagyis minden 100 lejes bevétel után 142 lej volt a költségük – ebbe az eladási és személyzeti kiadások is beletartoznak. A szakértő szerint sürgősen le kell faragni ebből a veszteségből, de az ideális az lenne, ha a cégek valamennyi nyereséget termelnének, így nem fenyegetné ezeket a fizetésképtelenség veszélye.
„Ennek azonban kevés az esélye, hiszen még Magyarországon is panaszkodnak a vállalakozások, hogy ráfizetéses a kötelező gépjármű-biztosítás, holott ott sokkal alacsonyabb a kárhányad, mint Romániában: nálunk 100 autóból évente 10 szenved, vagy okoz balesetet, míg Magyarországon csak 3,5. Magyarországon tehát sokkal kevesebb kárt kell kifizetni, de ott sem tudnak a biztosítók a kötelezőből megélni” – magyarázta a pénzügyi hatóság tagja. Hozzátette: Romániában a kötelező biztosítási szektor egyetlen előnye, hogy a kötvényeket előre kell megvásárolni, így a biztosítók év elején hozzájutnak „némi készpénzhez”.
„Az egész üzletág veszteséges, látszik a statisztikákból, hogy az a néhány társaság, amelyik nyereséggel zárja az évet, nagyon kevés kötelező felelősségvállalás kötvényt ad el” – magyarázta Biró Albin. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy ennek ellenére még mindig működik az árverseny, például ha kimondják az Astra csődjét, egymillió kötvény szabadul fel, és már jelentkeztek társaságok, melyek hasonlóan alacsony áron, tehát meglehetősen olcsón fogják kínálni szolgáltatásaikat az ügyfeleknek.
„A cégek folyamatosan belemennek az árversenybe, de aztán nincs, amiből fizessék a károkat. Ilyenkor általában az időhúzásra játszanak, perelnek, az országban jelenleg is több tízezer bírósági eljárás van folyamatban. Ezeket általában elveszítik, és akkor kénytelenek fizetni” – részletezte a biztosítási szakember. Hozzátette: a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnak az lenne jó, ha minden társaság reális díjszabásokat számolna fel, így nem lennének veszteségesek, nem jutnának csődbe, és nem kellene – mint az Astra 50 ezer ügyfele esetében – a garanciaalapból kártalanítani a klienseket.
Ellenőrző akcióba kezd a pénzügyi hatóság
Mindezek ellenére a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság ellenőrzéseket fog végezni a biztosítótársaságoknál: az ASF néhány napja közleményben jelezte, hogy december során megvizsgálják a cégek által felszámolt díjszabásokat. A hatóság annak nyomán rendelte el az akciót, hogy az elmúlt két hónapban több társaság is jelezte, hogy az RCA drágításra készül, a fuvarozó cégek pedig az eddigi ár négy–ötszörösére is számíthatnak.
Az ASF azt ellenőrzi, hogy a biztosítók tevékenysége indokolttá teszi-e a drágítást, illetve ez hogyan fogja befolyásolni a kártérítések kifizetését. A közlemény arra is kitér, hogy a hatóság tárgyalni szeretne a fuvarozók és a biztosítók képviselőivel annak érdekében, hogy közösen találják meg a legideálisabb megoldást, ugyanakkor a parlamentet arra fogják kérni, hogy dolgozzon ki új, korszerű törvényt a piac szabályozására.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
szóljon hozzá!