Rengeteget, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 15 százalékának megfelelő összeget veszít évente Románia a korrupció miatt, ez meghaladja a 20 milliárd lejt – derült ki az Európai Parlament által rendelt felmérésből.
2016. március 23., 16:352016. március 23., 16:35
2016. március 23., 16:432016. március 23., 16:43
A tanulmány szerint egyrészt közvetlen veszteségről van szó, ami például a közpénzek eltulajdonításának tudható be, vagy annak, hogy bizonyos, a közszférával kapcsolatos versenykiírásokat úgy fogalmaznak meg, hogy azokat kizárólag az államhoz közeli vállalkozások nyerhetnek meg.
Számolni kell ugyanakkor a közvetett forráskieséssel is: számos „jó szándékú” cég a korrupció miatt mond le arról, hogy részt vegyen egy liciten, emiatt a vállalkozói környezet veszít versenyképességéből, a gyenge minőségű, drágán elvégzett munkát, illetve szolgáltatásokat pedig végül a lakosság fizeti meg. Az Európai Unió korrupciós „fekete listáján” Bulgária, Horvátország és Lettország is szerepel, de Románia továbbra is „élen jár” az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) az elmúlt időszakban végzett tevékenysége ellenére.
A felmérés szerint uniós szinten a jelenség okozta veszteség eléri az évi 179 milliárd eurót, és csak a közbeszerzések nyomán évente 5 milliárd euró „válik köddé”. Ebből a szempontból Románia és Lengyelország tűnik ki, a tanulmány ugyanis rámutat arra, hogy ebben a két államban nemcsak a helyi adófizetők pénze, hanem az EU-tól kapott támogatás egy részét is a korrupció emészti fel.
Az összeállításból kiderült, hogy a probléma nemcsak gazdasági jellegű, hanem szociális és politikai következményei is vannak, hiszen a korrupció nyomán virágzik a szervezett bűnözés, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nő az egyes társadalmi rétegek közötti szakadék, mivel egyes csoportok mások kárára gazdagszanak meg. Az Európai Parlament által megrendelt felmérés szerint megoldást jelentene például egy uniós szinte egységes online közbeszerzési rendszer létrehozása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!