
Fotó: Boda L. Gergely
A kiszivárgott információk szerint a kormánynak sikerülhet hétfőn elérnie az ország nemzetközi hitelezőivel folytatott tárgyalás során, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékának megfelelő összegre rúgjon a költségvetési hiány. A hírt a Hotnews.ro hírportálnak két, jól értesült, független forrás is megerősítette.
2014. december 08., 18:122014. december 08., 18:12
2014. december 08., 18:122014. december 08., 18:12
Amint arról beszámoltunk, a hét végén patthelyzet alakult ki a tárgyalások során, miután a korábban aláírt, a készenlétihitel-megállapodáshoz kapcsolódó szándéknyilatkozatban 2015-re megállapított hiánycél helyett a hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – képviselői most azzal rukkoltak elő, hogy 0,9 százalékra kellene csökkenteni a célt.
A Ponta-kabinet képviselői a napokban több ízben is jelezték, hogy semmi szín alatt nem mennek ebbe bele. Mint ismeretes, a küldöttségek múlt keddi Bukarestbe érkezése előtt a kormány a kiszivárgott hírek szerint még azt tervezte, hogy a deficitcél 0,6-0,7 százalékos növelését fogják kezdeményezni.
A Hotnews hétfő délutáni értesülései szerint sikerülhet azt is elérniük, hogy a korábban tervezettnél többet fordíthatnak az európai uniós pályázatok önrészének finanszírozására és a hadsereg támogatására. Korábban éppen ezek miatt szerették volna egyébként emelni a deficitcélt. Hivatalos megerősítés hétfő kora estig nem érkezett.
Ponta 21-ére ígéri a büdzsét
Victor Ponta miniszterelnök hétfő délben arról beszélt, hogy estig, legkésőbb kedd délelőttre sikerül véglegesíteniük a 2015-ös állami költségvetés tervezetét, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig azt javasolja, hogy a parlament december 21-én szavazza meg a büdzsé végleges változatát, azon a napon, amikor a döntéshozók amúgy is összeülnének Klaus Johhanis államfői esküjének letételére.
A kormányfő ismételten leszögezte, hogy nem terveznek semmiféle adó- vagy illetékemelést, ugyanakkor a korábban tett ígéreteket is megtartják, így marad a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentése, nőnek a nyugdíjak, illetve más juttatások, továbbá csökken az úgynevezett oszlopadó mértéke. Ponta számításai szerint a büdzsé tervezetét pénteken terjesztik a parlament elé.
Tartanák az ígéreteket
Közben Rovana Plumb munkaügyi miniszter is megerősítette, hogy a kormány összes szociális jellegű ígéretének eleget tesznek. „Természetesen tartjuk a szavunkat a nyugdíjak, a gyermeknevelési támogatás, illetve a fogyatékkal élők támogatásának emelése kapcsán” – fogalmazott a tárcavezető.
Amint arról korábban beszámoltunk, a munkaügyi miniszter szeptemberben jelentette be, hogy január elsejétől 5 százalékkal nőnek a nyugdíjak, továbbá arról is beszélt, hogy az általa vezetett tárca a pénzügyminisztériummal közösen vizsgálja a kisnyugdíjak emelésének lehetőségét is. Ugyanakkor – mint ismeretes – 2015-ben két ütemben is nő a minimálbér, amelynek összege az év második felére eléri majd az 1050 lejt. Plumb eközben azt is kilátásba helyezte, hogy a hajózó személyzet, a pilóták és légi utaskísérők ismét kaphatnak különleges nyugdíjat.
Szakértői becsléseik szerint a Ponta-kormánynak a kampányban tett ígéretei összesen 15-17 milliárd lejes lyukat ütnek a 2015-ös évi költségvetésben. Az Európai Bizottság éppen ezért legfrissebb prognózisában a várnál éppen kétszer nagyobb, 2,8 százalékos deficitet vetített előre 2015-re. A Pénzügyi Tanács szerint viszont a hiány még ennél is jóval nagyobb lehet.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!