
Fotó: Mediafax
2011. március 22., 08:512011. március 22., 08:51
A Boc-kabinet által elfogadott sürgősségi határozat egyaránt vonatkozik az állami és a magánkézben levő vállalatokra, illetve magánszemélyek is kérhetik a felgyűlt adósságok törlesztésének átütemezését. Így akár öt év is állhat az adós rendelkezésére a teljes öszszeg befizetésére az államkasszába. „Nem akarjuk sem a magán-, sem az állami szférát hátrányos megkülönböztetéssel sújtani. Számunkra ugyanis az a lényeg, hogy a felhalmozott adósságok befolyjanak az államkasszába, s biztosítékot kapjunk egyúttal arra, hogy ez megtörténik. Továbbá az is fontos nekünk, hogy a már létező cégek ne váljanak fizetésképtelenné, ne kelljen bezárniuk” – nyilatkozta a kormányülést követően Emil Boc miniszterelnök.
Mint a határozatból kiderül, az átütemezés az Országos Adóhatóság (ANAF) felé felhalmozott adósságokra, tehát többek között a jövedelemadóra vagy a jövedéki adóra vonatkozik. Azoknak az adófizetőknek azonban, akik kérni szeretnék az adósság átütemezését, több feltételnek is eleget kell tenniük: garantálniuk kell, hogy a későbbiekben lesz amiből törleszteniük, fel kell mutatniuk, hogy vannak jövőbeni megrendeléseik, tehát tevékenységük folyamatos lesz, nem lehetnek fizetésképtelenek, illetve nem állhatnak felszámolás alatt. „A jogszabállyal az a fő célkitűzésünk, hogy megmeneküljenek azok a cégek, amelyek most pillanatnyi nehézségekkel küzdenek, a válság miatt eladósodtak az állam felé, viszont most fellendülőben tevékenységük, vannak jövőbeni megrendeléseik” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ha egyes cégektől most próbálnák behajtani az állam felé felhalmozott adósságokat, akkor fizetésképtelenné válnának, s fennállna a felszámolás veszélye is, de ha akár öt évig is törleszthetnek, akkor megmaradnak a piacon.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!