Fotó: Mediafax
2008. október 28., 00:002008. október 28., 00:00
Romániában annyira drasztikus méreteket öltött a részvények értékének visszaesése, hogy 10.38-kor le kellett állítani a tranzakciókat a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB). Ekkorra a legfontosabb tőzsdei cégek részvényeinek az értéke alapján megállapított BET tőzsdeindex több mint 9 százalékkal csökkent. 11.25-kor már ismét lehetett kereskedni a bukaresti tőzsdén. Ám a zuhanást a tranzakciók felfüggesztése sem tudta leállítani, 11.45-kor már 9,5 százalékos csökkenést mutatott a BET-index. A befektetők a félórányi szünet után is áron alul siettek eladni részvényeiket. Ebben a hónapban immár ez volt a negyedik alakalom, amikor a tranzakciókat le kellett állítani, legutóbb pénteken állt a részvényadásvétel. A BET-indexnél is nagyobb mértékben, 13 százalékkal zuhant a SIF befektetési társaságok részvényeinek értéke. Később valamelyest visszafordult a csökkenő tendencia, ám a délutáni órákban a BET értéke még mindig 8 százalékkal, a SIF-eké pedig 10 százalékkal alacsonyabb értéken állt.
Zuhant a MOL és az OTP is
Az árfolyamcsökkenés azonban nemcsak a hazai tőzsdét jellemezte. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1060,04 pontos nyitást követő órában tovább gyengült. A BUX 10 órakor 10.650,48 ponton állt, ami a legutóbbi, szerdai záróértékéhez képest 1265,55 pontos, 10,62 százalékos csökkenés, a hétfői nyitásnál pedig 205,51 ponttal alacsonyabb. A részvénypiac forgalma 10 óráig 6,4 milliárd forint volt, a vezető részvények mind gyengültek az utolsó záráshoz képest. A MOL 1360 forinttal, 14,17 százalékkal 8240 forintra csökkent, 1,7 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 379 forinttal, 14,04 százalékkal 2320 forintra esett, forgalmuk 3,8 milliárd forintot tett ki. A MOL-részvények árfolyamcsökkenése egyébként kora délelőtt elérte a Budapesti Értéktőzsde napi kereskedésében maximálisan megengedett 15 százalékot. Az ennél nagyobb változást tükröző ajánlatokat a tőzsde kereskedési rendszere nem fogadja el. A MOL kereskedése a 15 százalékos csökkenés után a vételi ajánlatok befogadásával tovább folytatódott.
Lefelé tartottak a részvények Nyugat-Európában is
A délelőtti órákban szinte valamennyi nyugat-európai részvénypiac folytatta útjukat lefelé: a világgazdaság elgyengülésének kilátása ugyanis általános átértékelésre készteti a befektetőket Európában is. A bankok 7–9 százalék között, az olajtársaságok 5,5–6,5 százalék között vesztettek már az első órában. Kivétel a Volkswagen, több mint 56 százalékos erősödéssel, miután közölték, hogy a Porsche növelte a részesedését a legnagyobb európai autógyárcsoportban, a Volkswagen AG-ban.
A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 több mint 3,3 százalékos veszteséggel kezdett, egy óra múlva 186,81 pontos, 4,81 százalékos veszteségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 több mint 4,9 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 173,97 pontos, 4,05 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 majdnem 2,5 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 176,17 pontos, 5,52 százalékos veszteségnél járt. A bécsi tőzsdén a Raiffeisen International és az Erste Bank Group részvényeinek árfolyama egyaránt csökkent, az előbbi 16,46, míg az utóbbi 7,75 százalékkal. Az OMV részvényeit sem kímélte a tendencia, az olajipari társaság részvényei 6,82 százalékkal 20,50 euróra csökkentek.
Csökkenés Tokióban és az Egyesült Államokban is
Ugyanaz, csak még inkább – még több eladó, még kevesebb vevő –, a tokiói értéktőzsde fő mutatójának első hétfői mélypontja egyszersmind 26 évi mélypont is volt. Utána 2 százalékos nyereségbe lendült a fő mutató, de a javulás nem bizonyult tartósnak, és a nap újabb 26 évi mélységben fejeződött be. A legrosszabbak a bankok voltak, 14 százalék körüli visszaesésekkel, miután Japán legnagyobb bankjai bejelentették, hogy több billió jenes tőkefeltöltésre készülnek. Ugyanezért a nap nagy részében megint erősödött a jen, ártva a nagy exportőrök részvényeinek. Általános a meggyőződés a piacon, hogy a bankok esetleg megmenekülnek, de a szélesebb gazdaság kilátásai mind borúsabbak. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 486,18 pontos, azaz 6,36 százalékos veszteséggel 7162,90 ponton zárt, 53,21 százalékkal alacsonyabban az év véginél.
Ugyanakkor tegnap csökkenéssel nyitottak a vezető New York-i tőzsdemutatók, követvén a világ tőzsdéit, ahol ismét eluralkodott a recessziótól való félelem, s ez eladásra ösztökélte a befektetőket. A kereskedés beindításakor a tőzsde DJIA mutatója 151,57 ponttal, 1,81 százalékkal, a Nasdaq piac mutatója 26,75 ponttal, 1,72 százalékkal esett. Nagyjából félóra múltán a DJIA 0,08 százalékos, a Nasdaq-mutató 0,39 százalékos csökkenésnél járt.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok