Hirdetés

Eltérően vélekednek az euró bevezetéséről

Az eurózónához való csatlakozás – maastrichti szerződésbe foglalt – mind az öt feltételét teljesíti jövő évre Románia, az egységes fizetőeszköz bevezetéséhez azonban ez még nem elég, az országnak ugyanis a gazdasági versenyképesség tekintetében is fel kell zárkóznia a többi tagállamhoz – nyilatkozta Traian Băsescu Iaşi-ban. Az elemzők nem értenek egyet.

2014. május 19., 19:032014. május 19., 19:03

Az államfő indoklásában olyan államokra – Görögországra, Portugáliára és Spanyolországra – hivatkozott, amelyek az euróövezethez való csatlakozás után megfelelő versenyképesség hiányában „nem sokáig tudtak helytállni” az új környezetben. „Romániának ebből a szempontból van még tennivalója, de a gazdaság állása optimizmusra ad okot” – fogalmazott az államelnök.

Mint ismeretes, a kormány néhány napja juttatta el az Európai Bizottsághoz (EB) a 2014–2017-es periódusra vonatkozó konvergenciaprogramját, amely szerint „megvalósítható és szükségszerű cél”, hogy Románia 2019. január elsején csatlakozzon az eurózónához.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója úgy vélekedett, hogy a céldátum meglehetősen merész, de jótékonyan hathat az ország politikai mozgósítására. Hasonlóan látja a helyzetet Cristian Popa kormányzóhelyettes is, aki szerint tartható a céldátum, az országnak azonban fel kell készülni, hogy a mostaninál jóval szigorúbb gazdasági feltételekhez kell alkalmazkodnia.

A kockázatokra figyelmeztetnek a szakértők

„Túlságosan optimistának” tartják ezzel szemben a 2019-es határidőt az Erste-csoport pénzügyi szakemberei, akik szerint az euróövezethez való csatlakozás leghamarabb 2021-ben valósulhat meg. Az elemzők úgy vélik: az ország döntéshozói figyelmen kívül hagyják az egységes fizetőeszköz bevezetésével járó kockázatokat és kihívásokat.

Az Erste tanulmányában azt is kiemelik, hogy Románia csatlakozási törekvése akkor is változatlan maradt, amikor a pénzügyi válság csúcspontján a fizetőeszköz létjogosultsága is megkérdőjeleződött, Magyarországon és Lengyelországban pedig háttérbe szorult a kérdéskör.

„Az eurózónához való csatlakozást az Európai Unióba való belépés óta történelmi jelentőségű célként határozták meg az éppen hatalmon lévők – a kérdéskör a kormányok döntésének elfogadtatásához szükséges horgonyt jelentette, a jelenség fenntartásában pedig a nemzeti bank is részt vett” – fogalmaztak az elemzők.

A szakértők rámutattak: az ilyen nagy jelentőségű projektek, mint az EU-hoz való csatlakozás, vagy „biztonsági öv” megszerzése a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) hozzájárultak, hogy az ország „lenyelje azokat a keserű pasztillákat”, amelyeket egyébként visszautasított volna.

A számadatok nem mindig tükrözik a valós helyzetet

Románia a maastrichti szerződésbe foglalt öt feltételből eddig egyet nem teljesített: eszerint az infláció aránya 12 egymást követő hónapban legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg az eurózóna legkisebb inflációs rátájával rendelkező tagállamainak átlagát. Az ország ugyanakkor eleget tesz annak a feltételnek, miszerint a költségvetési deficit nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, emellett az eladósodottság szintéjét is sikerült jóval a 60 százalékos határérték alatt tartani.

Egy másik követelmény a kamatrátára vonatkozik, amelyet szintén az euróövezet más tagállamaihoz kell igazítani, a nemzetközi szerződésbe foglalt ötödik előírás pedig az árfolyam-ingadozást érinti. „A következtetések szerint Románia jelenleg három kritériumnak tesz eleget, a másik két feltételt pedig egy–két éven belül teljesítheti. A pénzügyi válság azonban egyértelművé tette, hogy a számadatok nem mindig türközik egy ország valódi gazdasági helyzetét, amely így nem biztos, hogy vállalni tudja az idő előtti csatlakozással járó kockázatokat” – olvasható az Erste elemzésében.

A szakértők szerint a döntéshozóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Románia a munka termelékenysége tekintetében 50 százalékkal elmarad az eurózónához legutóbb csatlakozott tagállamoktól. Az egységes fizetőeszköz bevezetésének egy másik fontos feltétele az egy főre jutó GDP értéke, amely a vásárlóerőt befolyásolja, az ország azonban jelenleg alighogy eléri az uniós átlag felét.

„Az idő előtti csatlakozással Románia a társadalmi kirekesztést és a szegénységet kockáztatja. Ha feltételezzük, hogy a gazdasági növekedés a mostani ütemben halad, az országnak akkor is legalább hét–nyolc évre van még szüksége, mielőtt bevezetheti az eurót” – hívták fel a figyelmet a pénzügyi elemzők.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
2026. augusztus 20., csütörtök

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket

Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka
2026. augusztus 19., szerda

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt

A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt
2026. augusztus 19., szerda

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban

Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban
Hirdetés
Hirdetés