
Fotó: Gecse Noémi
A háromszéki vállalkozók azt remélik, hogy a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény soha nem lép életbe a jelenleg nyilvánosságra hozott formában.
2017. április 13., 12:102017. április 13., 12:10
Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a vállalkozók nevében foglal állást, amikor azt mondja, hogy a bértörvénynek ebben a formában komoly pénzügyi vonzata lehet, a megemelt állami fizetések pedig elvonhatják a pénzt a beruházásoktól, holott e tekintetben most is rosszul áll Románia.
Mint hangsúlyozta, az állam autópályák és repülőterek építésével segíthetné a magánszférát, növelve versenyképességét, hiszen jelenleg nagy költségeket és időveszteséget generál csak az, hogy az árut eljuttassák a határig. Édler emlékeztetett, az államnak két bevételi forrása van: az altalajkincsek és az adók, ám a jelentősebb tétel a vállalkozók által befizetett adó. „Az a visszás helyzet alakult ki, hogy az egységes bérezési törvénnyel tulajdonképpen az állam a vállalkozók pénzén állít konkurenciát a vállalkozóknak. Több háromszéki cégvezető jelezte, hogy mennek el az alkalmazottai, mert a a közszférában nagyobb fizetést kapnak. A magánszférában a fizetéseket a verseny dönti el, mert a termék, szolgáltatás árában benne vannak a bérköltségek is, ám az állami fizetésekbe ez nincs beépítve, nincs semmilyen kontroll\" – részletezte a kamara elnöke.
Meglátása szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyire indokolt megtartani az 1,2 millió közalkalmazottat, és mindenkinek kell-e emelni a bérét. Mint kiemelte, az egészségügyben és oktatásban szükség van a fizetések emelésére, ám az egységes bértörvény előírásaiból a rendőrök, a katonák is profitálnak, olyan közalkalmazottak, akik már most is sokkal többet keresnek, mint az átlag. A háromszéki vállalkozók álláspontját tolmácsoló Édler szerint a magánszféra ilyen fizetések mellett nem tudja eltartani az államapparátust, másrészt, ha az állam versenybe száll a vállalkozókkal, egy idő után nem lesz, aki befizesse az adókat. Éppen ezért azt mondja, hogy a közszférában is fel kellene állítani a prioritásokat, átlátható fizetésrendszert kell kidolgozni. Bár az országos kamara is benyújtotta a javaslatait, Édler sérelmezi, hogy nincs valós konzultáció, a véleményeket nem veszik figyelembe a törvénytervezet megalkotásakor, bár az időhúzás szerinte arra utal, hogy mégsem erőltetik ebben a formában.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.