
A Román Nemzeti Bank (BNR) ellenzi, hogy a politikai döntéshozók a frankhitelek eredeti árfolyamon való lejre váltásáról alkossanak jogszabályt, mert egy ilyen beavatkozás a bruttó hazai termék 0,8 százalékát kitevő veszteséget jelentene a romániai bankoknak – közölte Mugur Isărescu, a BNR kormányzója pénteken.
2015. január 30., 17:132015. január 30., 17:13
A jegybank vezetője (képünkön) első ízben lépett a nyilvánosság elé, amióta a svájci frank – az euróval szembeni árfolyamgát eltörlése nyomán – váratlanul megerősödött, ami Romániában 75 ezer frankhitelest sodort nehéz helyzetbe.
Isărescu sajtóértekezletén elmondta: a konzultációk során arról próbálta meggyőzni a politikusokat, hogy ne akarjanak közös megoldást rákényszeríteni a bankrendszerre a bajba jutott frankhitelesek védelmében. Azt mondta: több testreszabott módszer is létezik a terhek méltányos megosztására, de szerinte ezekről a bankoknak kell megállapodniuk ügyfeleikkel. Hozzátette, hogy a BNR nem a bankokat, hanem a bankrendszer stabilitását védi.
Isărescu szerint a frankhitelesek által követelt átváltás 5,7 milliárd lejes veszteséget jelentene. Egy ilyen beavatkozás viszont valamennyi devizahitel eredeti árfolyamon való lejre váltását is felvetné, ami már 9,8 milliárd lejes (a GDP 10,4 százalékát kitevő) veszteséget okozna a bankoknak. Romániában a lakossági hitelek 50 százalékát euróban, 40 százalékát lejben, 8 százalékát svájci frankban vették fel az emberek.
Ha a devizahiteleket az eredeti árfolyamnál 20 százalékkal magasabb árfolyamon váltanák lejre, az 5,5 milliárd lejes veszteséget jelentenek a bankoknak – jelezte Isărescu.
A kormányzó arra figyelmeztetett: az érintett bankok kártérítési pereket indítanának az állam ellen, Románia pedig eltávolodna az euró bevezetésétől. Úgy vélte: kár lenne most „elrontani mindent\", amit Románia eddig tett a közös pénzhez való felzárkózás érdekében.
Isărescu kifejtette: akik most csak a hitelesek érdekeit tartják szem előtt, azt kockáztatják, hogy a betéteseknél is pánikot idéznek elő, márpedig a bankrendszer stabilitása a betétesek bizalmától függ.
Romániában hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank erősödése. A bankok átmeneti (három hónapra érvényes) könnyítést ajánlottak frankhiteleseinek, a kamatok ideiglenes csökkentésével.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!