Elfolyik az árokba a bodoki borvíz

Kevés a remény a Kovászna megyei bodoki ásványvíz-palackozó újraindítására: bár a csődbiztos által szervezett nyílt árverésen egy bukaresti cég még augusztusban megvásárolta a töltőüzemet, Fodor István polgármester szerint a vállalkozó utólag ébredt rá, hogy mibe vágta a fejszéjét. Most szívesen bérbe adná a létesítményt az önkormányzatnak, de erre már nincs lehetőség. Az elöljáró úgy tudja, az új tulajdonos korpaciberét palackoz Bukarestben, Németországban él. Néhányszor ellátogatott Bodokra, felmérte a terepet, új ablakok, kazán beszerelését fontolgatta, ám végül nem mozdított semmit.

Nem akar fizetni a palackozásért

„Minden maradt a régiben. A borvíz pedig elfolyik a patakba, az árokba. Amíg nem kerül helyi kézbe, nem lesz itt semmi. A háromszéki ásványvíz-palackozók többségét csődbe vitték” – mondta lapunknak keserűen a polgármester. Hozzátette, a bukaresti vállalkozó utólag tudta meg, hogy a források használatáért, a palackozásért fizetni kell az Országos Altalajkincs-hatóságnak (ANRM), ám erre nem hajlandó.

A palackozó területén három forrás van, a befektető pedig csak a pincében felbugyogót aknázná ki, pedig annak a legkisebb a hozama, a híres Matild- és Lenke-forrásokat pedig hagyná továbbra is elfolyni – részletezte a polgármester. Elmondta, a vállalkozó több ízben is tárgyalt a községvezetéssel, sok elképzeléssel előrukkolt, például hogy fröccsöt palackozna, de konkrét üzleti terve nincs. Fodor István egyetlen hozadéknak azt tartja, hogy a vevő kifizette a helyi önkormányzatnak a vállalat tartozásait, így 270 ezer lej folyt be a helyi költségvetésbe.

Az önkormányzatok összefognának

A polgármester biztos benne, hogy ha a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzat meg tudná szerezni a palackozó tulajdonjogát, lábra tudnák állítani a vállalkozást. Bodokon már több mint száz évvel ezelőtt elkezdték a borvíz palackozását, a Matild-forrást az 1905-ös székelyföldi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. A bodoki forrásnak évente 1–2 millió liter a stabil hozama, ezt néhány évvel ezelőtt még maximálisan kihasználták, jelenleg azonban a nagy része elfolyik a patakokba.

A borvíztöltőt a rendszerváltás után alakult Favorit Rt. működtette, ám 2011-ban az elavult technológia, a nagy felvásárlók hiánya miatt már nagy veszteségeket termelt, végül 2013-ban fizetésképtelenséget jelentett, és egy évre rá beindult a csődeljárás. Akkor a társaság adóssága 17,8 millió euró és 1,2 millió lej volt. Idén augusztusban a csődbiztos nyílt árverésen értékesítette a borvízpalackozó épületeit, a gyártósort már korábban eladták. A kikiáltási ár 1,8 millió lej volt, az értékbecslő 3,2 millióban határozta meg a piaci árat.

Az árverésen a község és a megye önkormányzata is részt vett, de közpénzből a piaci árnál többet nem ígérhettek, így a bukaresti cég 5 százalékkal felüllicitált, és megszerezte a töltőüzemet. Akkor még abban bíztak, hogy a 21 napos határidőre nem fizeti be a vételárat, és így újra kiírják a versenytárgyalást, ám a vállalkozó fizetett, így nem kerülhetett közvagyonba az egykor híres, ám a magánosítás után csődbe jutott palackozó. A polgármester szerint pedig meg van kötve a kezük, semmiféle kényszerítő intézkedéssel nem lehet termelésre bírni a bukaresti vállalkozót.

Rossz menedzsment

Nem a bodoki az egyetlen kudarca a rendszerváltás utáni magánosításoknak Háromszéken, ez pedig az elhibázott menedzsmentnek tulajdonítható Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. Mint megkeresésünkre elmondta, a magánosítás után a háromszéki töltők nem tudtak tovább fejlődni, bár az „üveges-faládás korszakon” sikerrel túlléptek, mégsem tudták olyan mértékben megújítani a technológiát, a logisztikát, hogy versenyképesek maradjanak.

Mindegyik, Kovászna megyében palackozott víz híres volt, a bodoki, a bibarcfalvi, a málnási, a kovásznai, de a korszerű gyártósorok mellett szükség lett volna egy autóparkra, hogy az egész országba szállítani tudják az ásványvizet. Ha saját autóparkot nem is tudtak kialakítani, akkor meg kellett volna találni a megfelelő partnert, aki bevállalja a terjesztést, véli a kamara elnöke. Édler András szerint a háromszéki palackozók tulajdonosai nem hittek benne, hogy az ásványvíz hatalmas forgalmat, sőt nyereséget generálhat, nem fektettek hangsúlyt a marketingre, és ez lassan kudarchoz vezetett.

Máshol a kútvizet is értékesítik

A közgazdász a magyarországi mintát említette, ahol az egyszerű kútvizet is jól el tudják adni. „Elég mélyre ásnak, elmondják, hogy a víz mennyire tiszta, és jól el lehet adni. Nálunk meg folyik el a borvíz” – összegezte. Kovászna megyében jelenleg az előpataki palackozott gyógyvíz számít sikertörténetnek, a magnéziumban gazdag víz több betegségre jól alkalmazható, keresett is, ám csak kis mennyiségben tudják palackozni, mert nem nagy a forrás kapacitása.

A Romániában elismert természetes ásványvizek idén jóváhagyott, felújított listáján kilenc Kovászna megyei forrás szerepel: három bibarcfalvi, a bodoki, a málnásfürdői, két kovásznai, egy kézdivásárhelyi és az előpataki. Radu Dumitru, az Országos Ásványvíztársaság igazgatója egy év eleji interjúban szintén arról beszélt, hogy a Bodok és a Bibarcfalva brandek az elhibázott menedzsment miatt szűntek meg, meglátása szerint pedig éppen emiatt az államnak fel kellene vásárolnia ezeket a gyárakat, hiszen a nemzetközi piacon hatalmas a kereslet az ásványvíz iránt. Azonban ez irányba máig nem történt elmozdulás.

Hargita megyei sikertörténet

A szomszédos Hargita megyében eközben szárnyal az ásványvíz-palackozás, az élvonalban négy olyan céget is találunk, amelyek termékei szinte valamennyi bolt polcain megtalálhatók. Az Omnibus cégkatalógus által összesített cégtop szerint minden kétséget kizáróan a legnagyobb a borszéki borvizet palackozó Romaqua Group Rt., amelynek üzleti forgalma tavaly meghaladta a 632 millió lejt, ami pedig 13 százalékos gyarapodást jelentett az előző esztendőhöz viszonyítva. A cég tevékenysége szerteágazó: nemcsak a borszéki borvíz palackozása jelenti az egyetlen bevételi forrásukat, máshol is töltenek ásványvizet, és több ismert sörmárkát is gyártanak.

A második legnagyobb vállalat az ágazatban a Hargita Gyöngye Rt. (Perla Harghitei) – a csíkszentkirályi székhelyű cég a Hargita Gyöngye mellett a Tiva Hargitát is palackozza. Tavalyi árbevétele 88,5 millió lej volt, 30 százalékkal több, mint 2014-ben, így a korábbi negyedik helyről sikerült feltornáznia magát a csíkszéki vállalkozások topjában a második helyre.

A tusnádi borvizet palackozza szintén nem kevés sikerrel az Apemin Tuşnad Rt., 41,36 millió lejes tavalyi üzleti forgalma 11 százalékkal múlta felül egy évvel korábbi eredményét. A csíkszeredai székhelyű Mineral Quantum a Spring ásványvizet tölti palackba, tavalyi árbevétele pedig 30,85 millió lej volt, 14 százalékkal több, mint 2014-ben.