
A kettős élelmiszerminőség gyakorlata egyértelmű csalás, és ha az Európai Unió nem tesz a helyzet megváltoztatásáért, Szlovákia európai polgári kezdeményezést indítványoz az ügyben – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön a visegrádi csoport kormányfőinek varsói találkozója után.
2017. március 02., 16:492017. március 02., 16:49
2017. március 02., 18:042017. március 02., 18:04
A csúcstalálkozó résztvevői az Európai Unió jövőjéről, illetve a nemzetközi nagyvállalatok által forgalmazott élelmiszereknek egyes régi és új uniós tagországokban tapasztalható eltérő minőségéről tárgyaltak, utóbbiról szlovák kezdeményezés alapján.
A kettős élelmiszerminőség gyakorlatát Robert Fico elfogadhatatlannak, egyértelmű csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítette. Egyúttal felszólította az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg az ügyet. Leszögezte, hogy ha az uniós szervek „nem tanúsítanak tisztességes hozzáállást”, nem zárja ki, hogy Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez nyúl, és így gyakorol nyomást az Európai Bizottságra.
Robert Fico hangsúlyozta: a kettős élelmiszerminőség nem műszaki kérdés, hanem veszélyes politikai üzenet és az Európai Unió alapelvét érinti, abban a tekintetben, hogy „vagy mindenki egyenlő, vagy kölcsönösen átverjük egymást\". „Ne mondják nekünk – ezen repülőgép V4-es utasainak – azt, hogy az első osztályon ülünk, amikor a lehető legfapadosabb járaton utazunk” – fogalmazott a szlovák miniszterelnök, hozzátéve: ez a hozzáállás politikailag teljesen elfogadhatatlan. Hozzáfűzte: Pozsony folytatni fogja a kettős élelmiszerminőségről indított vizsgálatát, ugyanakkor felszólítja az Európai Parlamentet, vizsgálják meg a törvényi környezetet, mivel „egyértelmű csalásról” van szó.
A Varsóban most elfogadott közös nyilatkozatra utalva Fico azt mondta: világos felszólítást fogalmaztak meg, és meggyőződése, hogy az Európai Bizottság (EB) reagálni fog. Megjegyezte: bár erről nem tárgyaltak a miniszterelnöki csúcson, de ha az EB részéről „nem tisztességes, hanem technokrata elbánást tapasztalnak\", akkor Pozsony „a multinacionális vállalatok sértő gyakorlata\" miatt európai polgári kezdeményezéssel él az ügyben.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!