Elbocsátások a Román Kereskedelmi Banknál

Hangsúlyozta, május 1-jétől a pénzintézet Kovászna megyei fiókjaiban mindössze néhány személy veszíti el az állását, de országos szinten már tömeges elbocsátást eredményez az átszervezés. A korábbi gyakorlathoz híven a bank végkielégítést ad az alkalmazottainak.

„Azt tapasztaltuk, hogy a Román Kereskedelmi Banknál ritmikusan ismétlődik az elbocsátáshullám. Úgy tűnik, ez a cég belső politikája, időszakosan ráveszik a már túl nagy fizetésért dolgozó munkatársaikat, hogy lépjenek ki, ezzel fiatalítanak, és a költségekből is lefaragnak ” – magyarázta a munkaügyi szakember.

Kelemen Tibor különben arra is kitért, hogy a munkáltatók körében egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy csak meghatározott időre, például három hónapra alkalmaznak, majd a szerződést újabb három hónapra meghosszabbítják. Inkább lemondanak tehát a különböző állami támogatásokról, szubvenciókról, amelyek feltétele a meghatározatlan időre szóló alkalmazás, mert így kevesebb fizetést adhatnak, arra hivatkozva, hogy még mindig próbaidős a munkavállaló, és a szerződést is sokkal könynyebben, különösebb kötelezettségek nélkül felbonthatják.

Ködös nyilvántartás

Mint a keddi sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében az elmúlt időszakban folyamatosan csökken a munkanélküliség: jelenleg 5,27 százalékon áll a mutató, ám valójában csupán a munkaképes lakosság 55,4 százaléka szerepel a munkáltatók havi jelentésében. Kelemen Tibor elmondta, mintegy 83 ezer fő a megye munkaképes lakossága, ám a munkaadók havonta mintegy 46 ezer alkalmazottat jelentenek.

Az igazgató szerint mintegy ötezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik még nem fejezték be a tanulmányaikat, néhány ezren belügy- és honvédelmi minisztériumi alkalmazottak, akik nem kerülnek be a nyilvántartásba, néhány ezren pedig szabadfoglalkozásúak. „Valószínű, hogy 25-30 ezren dolgoznak a mezőgazdaságban, a többség a szűk megélhetést biztosító földművelést végzi. Sokan ugyanakkor külföldön vállalnak munkát, de erről nincs pontos nyilvántartás, mint ahogy a más megyékben alkalmazottakról sincs” – magyarázta Kelemen, hogy miért nem tudják pontosan, hány állástalan van a megyében, és milyen arányú a foglalkoztatottság.

Írástudatlan munkanélküliek

Az viszont biztos, hogy a tartósan munka nélküli háromszékiek nagy része írástudatlan és szakképzetlen. Kelemen Tibor ismételten hangsúlyozta, a törvénykezés hiányossága, hogy tanfolyamokat csak a nyolc osztályt végzetteknek szervezhetnek, holott éppen az a gond, hogy sok munkanélküli még az elemit sem végezte el. A Második esély program iránt nagy az érdeklődés, ám az oktatási minisztériumnak nincs erre fedezete, nem fizetik meg a tanítókat, akik a felnőtteket tanítanák írni-olvasni.

Kiderült, április végén Kőröspatakon és Előpatakon ugyan „polgári és társadalmi alkalmasság elsajátítása” elnevezésű tanfolyamot szerveznek, ám a két hét alatt valójában mindössze arra tanítják meg a jelentkezőket, hogy aláírják a saját nevüket, és közölnek velük néhány alapinformációt az ügyintézésről. Kelemen egyébként azt mondja, egyre nagyobb az érdeklődés a képzéseik iránt.