2013. március 08., 08:332013. március 08., 08:33
„Az egészséges élelmiszerek előállítása, a vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások fejlesztése és az egészségipar lehet az a négy ágazat, amelyhez a Kárpát-medence ideális helyszín kedvező természeti adottságai miatt” – részletezte a miniszteri biztos Hajdú-Bihar és Bihar megyei vállalkozóknak szervezett kiállítás szakmai fórumán. Radetzky ugyanakkor arra is kitért, hogy az élelmiszeripar terén az elsődleges cél az lehet, hogy a régió ne szoruljon importra olyan termékekből, amelyek itt is előállíthatóak.
A vízkészlet mezőgazdasági hasznosításának arányán is mindenképp javítani kell, míg a Kárpát-medencében található termálvízkészletet az alternatív energiaforrások és az egészségturizmus területein kell kihasználni. Mint mondta, a magyar kormány a Wekerle-tervvel kívánja elősegíteni a régió gazdasági integrációját közös adatbázis, megbízható partneri hálózat és az ezeket koordináló intézményi háttér megteremtésével. Úgy vélte, az államnak kedvezményes exporthitellel kell támogatnia a kis- és középvállalatokat Magyarországon, amelyeknek a kiemelt iparágakban meg kell találniuk a környező országokban a megfelelő partnert, és együtt kell versenyre kelni az európai vetélytársakkal.
A miniszteri biztos szerint 40-50 regionális nagyvállalat létrejötte reális lehet a következő uniós költségvetési ciklus végéig.
„A kormányoknak a működési feltételek biztosításával és a célzott irányú fejlesztések, kutatások támogatásával lehet szerepe ezen vállalatok sikerességében, versenyképességében” – fogalmazott Radetzky Jenő.
A határ menti térség, elsősorban Debrecen és Nagyvárad vállalkozóinak részvételével megrendezett kiállításon és üzleti fórumon elhangzott az is, hogy a nyolc megyét érintő Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program kereteinek 40 százalékát sikerült Hajdú-Bihar és Bihar megyének megszerezniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok