2013. március 08., 08:332013. március 08., 08:33
„Az egészséges élelmiszerek előállítása, a vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások fejlesztése és az egészségipar lehet az a négy ágazat, amelyhez a Kárpát-medence ideális helyszín kedvező természeti adottságai miatt” – részletezte a miniszteri biztos Hajdú-Bihar és Bihar megyei vállalkozóknak szervezett kiállítás szakmai fórumán. Radetzky ugyanakkor arra is kitért, hogy az élelmiszeripar terén az elsődleges cél az lehet, hogy a régió ne szoruljon importra olyan termékekből, amelyek itt is előállíthatóak.
A vízkészlet mezőgazdasági hasznosításának arányán is mindenképp javítani kell, míg a Kárpát-medencében található termálvízkészletet az alternatív energiaforrások és az egészségturizmus területein kell kihasználni. Mint mondta, a magyar kormány a Wekerle-tervvel kívánja elősegíteni a régió gazdasági integrációját közös adatbázis, megbízható partneri hálózat és az ezeket koordináló intézményi háttér megteremtésével. Úgy vélte, az államnak kedvezményes exporthitellel kell támogatnia a kis- és középvállalatokat Magyarországon, amelyeknek a kiemelt iparágakban meg kell találniuk a környező országokban a megfelelő partnert, és együtt kell versenyre kelni az európai vetélytársakkal.
A miniszteri biztos szerint 40-50 regionális nagyvállalat létrejötte reális lehet a következő uniós költségvetési ciklus végéig.
„A kormányoknak a működési feltételek biztosításával és a célzott irányú fejlesztések, kutatások támogatásával lehet szerepe ezen vállalatok sikerességében, versenyképességében” – fogalmazott Radetzky Jenő.
A határ menti térség, elsősorban Debrecen és Nagyvárad vállalkozóinak részvételével megrendezett kiállításon és üzleti fórumon elhangzott az is, hogy a nyolc megyét érintő Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program kereteinek 40 százalékát sikerült Hajdú-Bihar és Bihar megyének megszerezniük.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.