
Fotó: Gábos Albin
Elemzők szerint októbertől meghaladja a 4 százalékot a fogyasztói jelzáloghitelek irányadó mutatója (IRCC), így jelentősen nőhet a hosszú lejáratú bankkölcsönnel rendelkezők havi törlesztőrészlete.
2022. szeptember 29., 12:022022. szeptember 29., 12:02
A legtöbb pénzintézet 4,06 százalékos IRCC-t használva számolta ki a kamatot októbertől kezdődően mind a már futó, mind pedig a következő hónapokban felvehető hitelek esetében – közölte az Economica.net. A gazdasági portál által bemutatott egyik példa szerint egy 300 ezer lejes, 25 éves futamidejű Új otthon kölcsön esetében az ügyfél jelenleg átlagosan 4,65 százalékos összkamattal (2 százalékos fix banki kamatrész plusz 2,65 százalékos IRCC) 1694 lejt fizet havonta, ám októbertől 6,06 százalékra ugrik a teher, ami 1944 lejes havi visszafizetendő összeget eredményez.
Abban az esetben, ha a fix kamat három százalékos (az Új otthon programban ez 2 és 3 százalék között mozoghat), a teljes kamat pedig így 5,65-re rúg, utóbbi októbertől 7,06-ra ugrik, ami által egy 275 ezer lejes hitel esetében 1546-ról 1763 lejre nő a részlet (216 lejes növekedés). A portál egy harmadik példát is bemutatott, amelyben az idén júliusban tapasztalt átlagos adatokra alapoznak – ezekben a még a régi bankközi hitelkamatlábat, a jelentősen elszállt ROBOR-t alkalmazó hitelek is benne vannak. Eszerint egy 225 ezer lejes, 25 éves futamidejű hitel eddig átlagosan 6,41 százalékos kamatterhet viselt, ez pedig most 7,82 százalékra ugrik, ami 1506 lejről 1709 lejre növeli a havi részletet.
Mint ismeretes, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), ugyanis előbbi jelentősen megugrott, jelenleg kevéssel 8 százalék alatt mozog. Eközben az IRCC sokkal kisebb értékeken állt, az elmúlt három hónapban 2,65 százalékon. Ugyanakkor köztudott, hogy a ROBOR-t 2019-ben felváltó index, az IRCC (amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank; a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák) jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony infláció esetén lehet „nyerő”.

A neheze még hátravan – jelentette ki a Krónika által megkeresett bankpiaci szakértő, amikor arról kérdeztük, mikor érkezhetnek végre jó hírek azok számára, akiknek folyamatosan nő a banki törlesztőrészletük.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!