A gazdasági növekedés kihat az emberek jövedelmére és vagyongyarapodására, azonban egyre mélyül a különbség a legszegényebbek és leggazdagabbak között, ennek mértéke meghaladja az uniós átlagot – jelentette ki Valentin Lazea.
2016. március 10., 16:142016. március 10., 16:14
2016. március 10., 17:112016. március 10., 17:11
A Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdászának nyilatkozata olyan kontextusban hangzott el, hogy szerdán az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentésben arra hívta fel a figyelmet, Románia élen jár az Európai Unióban a gazdasági növekedés tekintetében – de ezzel egyidőben a szegénységi toplista élén is ott találjuk, „ami arra világít rá, hogy a bővülés nem válik a polgárok hasznára, így az Európai Bizottság azt nem tudja bátorítani”.
Lazea ennek kapcsán azt mondja, nem igaz, hogy a gazdasági növekedés nem látszik meg a lakosság életszínvonalán, hiszen nem lehet összehasonlítani annak mostani szintjét a 10–15 évvel ezelőttivel. „Az egyenlőtlenség nőtt. Nálunk a legnagyobb európai uniós viszonylatban. Az első 20 százalék és az utolsó 20 százalék között az arány 7,2 az egyhez, miközben az uniós átlag öt az egyhez. Gondban vagyunk. Az egyenlőtlenség nagy, és egyre nő, az emberek pedig ezt látják, és ellenzik” – magyarázta a jegybank vezető közgazdásza.
Rámutatott továbbá, hogy a romániai fizetések továbbra is alacsony szinten mozognak, mivel ez az ország egyetlen előnye a környező országokkal szemben, hiszen az állam nem teremt olyan kedvező feltételeket a befektetőknek, mint amilyen a jó minőségű infrastruktúra, a fejlett kutatás-fejlesztés, illetve a stabil és előrelátható gazdasági helyzet lenne.
Az országjelentés kapcsán Lazea úgy fogalmazott, hogy az egyszerre mutat rá a pozitív dolgokra és a kockázatokra. A kockázatok közül egyebek mellett a hitelecseretörvényhez hasonló kezdeményezéseket említette. A jegybanki szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a román gazdaság növekedését nem fiskális és monetáris politikákkal lehet a jövőben stimulálni, a további bővüléshez szerkezeti reformokra lesz szükség, ezek segítségével szerint a jelenlegi 2,8–3 százalékos éves növekedést 4,5-5 százalékra lehetne feltornázni. „Ez nehéz, erőfeszítéseket igényel, nem hoz szavazatot, de – ahogyan arra az Európai Bizottság is palástolva felhívja a figyelmet – Romániában már nincs tér monetáris és fiskális serkentőkre” – szögezte le Valentin Lazea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!