2011. december 23., 09:512011. december 23., 09:51
A Brüsszelben csütörtökön nyilvánosságra hozott előzetes eredmények szerint tavasz óta négy százalékponttal esett vissza azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy saját háztartásuk anyagi körülményei még jónak mondhatók. Uniós szinten ezek aránya 61 százalék. A legborúlátóbbnak a görögök és a magyarok bizonyultak: mindkét országban a megkérdezetteknek csak 24 százaléka tartotta jónak a háztartás anyagi helyzetét.
Magyarországon tavasz óta 5, Görögországban 12 százalékpontos a csökkenés. Svédországban, Dániában, Finnországban és Hollandiában viszont a megkérdezettek 85-90 százaléka még pozitívan nyilatkozott önnön anyagi kilátásairól. Ami a nemzeti gazdaság helyzetét illeti, a saját országuk kilátásait jónak tartók aránya uniós szinten csak 28 százalék. A felmérés mindazonáltal itt is nagy eltéréseket mutat. Svédországban, Luxemburgban és Németországban a polgárok több mint háromnegyede jónak tartja a gazdaság állapotát, míg Görögországban, Írországban és Spanyolországban 5 százaléknál is kevesebben vélekednek így. Magyarországon a megkérdezettek 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ország gazdasági helyzete jó.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság átlaga a válság leküzdését illetően nagyobb bizalommal van az Európai Unió, mint saját nemzeti kormánya iránt. Előbbinek a megkérdezettek 34 százaléka, utóbbinak csak 24 százaléka tulajdonít főszerepet a gazdasági válság hatásainak kezelésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok