
Fotó: A szerző felvétele
2010. március 02., 08:572010. március 02., 08:57
Méltánytalannak tartják ugyanis, hogy a kormány kettős mércét alkalmaz a magán- és az állami tőkével működő vállalatok esetében. „Jelenleg is a petrozsényi Kőszén Társaság állami adósságainak eltörlését tervezik, míg a magántőkével működő vállalatok nem számíthatnak semmilyen állami támogatásra” – fogalmazta meg Bagoly Miklós.
A háromszéki vállalkozók nehezményezik továbbá, hogy az állam és a magánszféra kapcsolatában nem érvényesül az egyenlőség elve. „Ha a cégek egy napot késnek a különböző befizetésekkel, könyörtelenül kiróják rájuk a késedelmi és a büntető kamatot. Amikor azonban az államnak és intézményeinek kell fizetniük a vállalkozóknak, a több mint egyéves késés is elfogadott és megengedett” – részletezte Bagoly, kitérve arra is, hogy az áruforgalmi adó (áfa) visszafizetése is folyamatosan késik, de az állami intézmények, önkormányzatok számára elvégzett munkáért is mindig késve kapják meg a pénzt.
Mint tájékoztatott, ugyan a hivatalosságok elismerik követeléseik jogosságát, de általában azt a választ kapják, hogy nincs pénz, ezért nem tudnak fizetni. Hozzátette: Ioan Cristian Haiduc, az ANIMMC elnöke megígérte az ASIMCOV-nak, hogy a háromszéki vállalkozók panaszait felveti a következő kormányülésen.
| A szövetkezés előnyeit ecsetelve Bagoly Miklós ASIMCOV-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a háromszéki bútorgyártók első ízben szervezett formában jutnak be a bukaresti piacra. Sikerült ugyanis egyezséget kötniük a fővárosi Bútorgyáró- és Kárpitos Szövetkezettel, amely vállalta, hogy üzleteiben minimális jutalék ellenében forgalmazza a háromszékiek által előállított termékeket. Ezzel a megegyezéssel több közvetítői láncot kiiktatnak, a bútort a műhelyből egyenesen a boltba szállítják, így az mintegy 25 százalékkal olcsóbban jut a vásárlóhoz, magyarázta Bagoly Miklós. Hozzátette: a szövetkezetnek tíz üzlete van a fővárosban, így egy jelentős piacot sikerül megcélozni. Az ASIMCOV keretén belül működő KOFA faipari szövetségnek több mint húsz tagja van, közülük kerülnek ki, akik versenyképes minőségű és árú bútort szállítanak a fővárosi üzletekbe. A Kovászna megyei termelők nem gyártanak teljes ebédlő- vagy hálóbútort, inkább gyerekszoba és kerti bútort, valamint bútorkiegészítőket készítenek. Bagoly Miklós leszögezte, valamennyi szakterületen hasonló kapcsolatokat kell keresni, és ilyen módon kell megpróbálni bejutni más nagyvárosok piacára is. |
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.