
Fotó: A szerző felvétele
2010. március 02., 08:572010. március 02., 08:57
Méltánytalannak tartják ugyanis, hogy a kormány kettős mércét alkalmaz a magán- és az állami tőkével működő vállalatok esetében. „Jelenleg is a petrozsényi Kőszén Társaság állami adósságainak eltörlését tervezik, míg a magántőkével működő vállalatok nem számíthatnak semmilyen állami támogatásra” – fogalmazta meg Bagoly Miklós.
A háromszéki vállalkozók nehezményezik továbbá, hogy az állam és a magánszféra kapcsolatában nem érvényesül az egyenlőség elve. „Ha a cégek egy napot késnek a különböző befizetésekkel, könyörtelenül kiróják rájuk a késedelmi és a büntető kamatot. Amikor azonban az államnak és intézményeinek kell fizetniük a vállalkozóknak, a több mint egyéves késés is elfogadott és megengedett” – részletezte Bagoly, kitérve arra is, hogy az áruforgalmi adó (áfa) visszafizetése is folyamatosan késik, de az állami intézmények, önkormányzatok számára elvégzett munkáért is mindig késve kapják meg a pénzt.
Mint tájékoztatott, ugyan a hivatalosságok elismerik követeléseik jogosságát, de általában azt a választ kapják, hogy nincs pénz, ezért nem tudnak fizetni. Hozzátette: Ioan Cristian Haiduc, az ANIMMC elnöke megígérte az ASIMCOV-nak, hogy a háromszéki vállalkozók panaszait felveti a következő kormányülésen.
| A szövetkezés előnyeit ecsetelve Bagoly Miklós ASIMCOV-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a háromszéki bútorgyártók első ízben szervezett formában jutnak be a bukaresti piacra. Sikerült ugyanis egyezséget kötniük a fővárosi Bútorgyáró- és Kárpitos Szövetkezettel, amely vállalta, hogy üzleteiben minimális jutalék ellenében forgalmazza a háromszékiek által előállított termékeket. Ezzel a megegyezéssel több közvetítői láncot kiiktatnak, a bútort a műhelyből egyenesen a boltba szállítják, így az mintegy 25 százalékkal olcsóbban jut a vásárlóhoz, magyarázta Bagoly Miklós. Hozzátette: a szövetkezetnek tíz üzlete van a fővárosban, így egy jelentős piacot sikerül megcélozni. Az ASIMCOV keretén belül működő KOFA faipari szövetségnek több mint húsz tagja van, közülük kerülnek ki, akik versenyképes minőségű és árú bútort szállítanak a fővárosi üzletekbe. A Kovászna megyei termelők nem gyártanak teljes ebédlő- vagy hálóbútort, inkább gyerekszoba és kerti bútort, valamint bútorkiegészítőket készítenek. Bagoly Miklós leszögezte, valamennyi szakterületen hasonló kapcsolatokat kell keresni, és ilyen módon kell megpróbálni bejutni más nagyvárosok piacára is. |
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?