2012. január 25., 09:422012. január 25., 09:42
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott pénzintézet legújabb, idei első prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 3,1 százalék lesz az EBRD által 4,8 százalékosra becsült tavalyi GDP-növekedési átlag után. Még e jelentős lassulással számoló előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy az euróövezeti szuverén adósságválság az idén nem súlyosbodik tovább érdemben.
Az EBRD szerint a bank tevékenységi területének egészére várt meredek növekedési lassulást elsősorban a valutauniós stressznek különös mértékben kitett Közép- és Délkelet-Európa gazdasági növekedésének jelentős gyengülése okozza. A bank a 30 oldalas elemzésben kiemeli, hogy a tavalyi harmadik negyedévben – 2009 óta először – az átalakuló térség egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és „úgy tűnik”, hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a régióban. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett – áll az EBRD most kiadott elemzésében.
Amint arról korábban beszámoltunk, erre a kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet. A Moody’s Investors Service hitelminősítő befektetőknek öszszeállított, nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelésében közölte, hogy megítélése szerint a nyugat-európai tulajdonos bankok a rájuk nehezedő nyomás miatt csökkenthetik közép-kelet-európai érdekeltségeik támogatottságát.
Ugyanerről a kérdésről nemrég egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is összeállított egy külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben. A cég közölte: várakozása szerint a tulajdonos bankok „fokozatosan visszavonják” a finanszírozást közép-kelet-európai érdekeltségeiktől, azokon a térségi piacokon, amelyeken ezt az érdekeltségek likviditási pozíciói megengedik, és amelyeken a tulajdonos bankoknak nincsenek aktív növekedési céljaik.
Az EBRD jelentése is megállapítja, hogy a bank által az átalakuló térségre kidolgozott alapeseti növekedési forgatókönyvre nagymértékű kockázatot jelent az euróövezeti válság esetleges eszkalálódásának lehetősége, amely rendszerszintű bankkockázatokkal jár a felzárkózó európai országcsoportban, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a bankrendszerei mélyen integrálódtak az euróövezeti pénzügyi szektorokba. Az EBRD a valutaunióban az idén 0,5 százalékos GDP-visszaesést jósol, és előrejelzése szerint „az euróövezeti felfordulás” a kereskedelmi és a banki csatornákon át egyaránt beszűrődik az átalakuló országcsoportba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok