
2010. november 15., 09:592010. november 15., 09:59
Kína és az Egyesült Államok erőpróbájává vált a szöuli G20-csúcstalálkozó, ami pénteken úgy ért véget, hogy egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült elmozdulni a holtpontról. Peking továbbra is azt tesz a jüannal, amit szeretne, a fejlett országok pedig áldásukat adták arra, hogy Washington több száz milliárd dollár piacra dobásával gyengítse a dollárt.
A kétnapos G20-tanácskozáson csupán az elvárható minimum teljesült: általános megállapodás született olyan „irányelvek” későbbi megalkotásáról, amelyek segíthetnek kezelni a világgazdaság fejlődésére kockázatot jelentő globális egyensúlyhiányt. A résztvevők megállapodtak, hogy a vitatott árfolyam- és kereskedelmi kérdések megoldásában együttműködnek, de a részletek kidolgozása csak a jövőben várható.
A mostani G20-csúcstalálkozót Kína és az Egyesült Államok szembenállása határozta meg, ami meg is akadályozta, hogy bármilyen konkrét megegyezés szülessen a világdevizákkal és a kereskedelmi mérlegekben tapasztalható kiegyensúlyozotlanságokkal kapcsolatban. „Kína támogató országokat talált ahhoz az álláspontjához, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) fegyelmezetlen pénzügypolitikája gyengíti a dollárt, ami a feltörekvő piacokra nyomja a spekulatív tőkét” – írta értékelésében a Wall Street Journal (WSJ).
Hasonlóan látja a Business Week kommentárja is, amely szerint a G20-csúcson gátat szabtak a Peking árfolyam- és tartalékpolitikáját illető amerikai kritikáknak, és ellentámadás indult Kína, Brazília és Németország részéről az amerikai monetáris politikát illetően.
„Azzal, hogy az Egyesült Államok engedélyt kapott arra, hogy saját gazdaságát a dollár inflálásával hozza lendületbe, óhatatlan következményként számolhatunk a pénzromlás begyűrűzésével minden gazdaságba. Nem tudni azonban, hogy ez milyen mértékű lehet. Arról ugyanis az Egyesült Államokban is élénk vita folyik, hogy lehet-e előre tervezett módon 1-2 százalékos korlátok között tartani a pénzromlás ütemét, vagy elszabadulhat az infláció nagyobb mértékben is” – nyilatkozta Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.