2010. november 15., 09:592010. november 15., 09:59
Kína és az Egyesült Államok erőpróbájává vált a szöuli G20-csúcstalálkozó, ami pénteken úgy ért véget, hogy egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült elmozdulni a holtpontról. Peking továbbra is azt tesz a jüannal, amit szeretne, a fejlett országok pedig áldásukat adták arra, hogy Washington több száz milliárd dollár piacra dobásával gyengítse a dollárt.
A kétnapos G20-tanácskozáson csupán az elvárható minimum teljesült: általános megállapodás született olyan „irányelvek” későbbi megalkotásáról, amelyek segíthetnek kezelni a világgazdaság fejlődésére kockázatot jelentő globális egyensúlyhiányt. A résztvevők megállapodtak, hogy a vitatott árfolyam- és kereskedelmi kérdések megoldásában együttműködnek, de a részletek kidolgozása csak a jövőben várható.
A mostani G20-csúcstalálkozót Kína és az Egyesült Államok szembenállása határozta meg, ami meg is akadályozta, hogy bármilyen konkrét megegyezés szülessen a világdevizákkal és a kereskedelmi mérlegekben tapasztalható kiegyensúlyozotlanságokkal kapcsolatban. „Kína támogató országokat talált ahhoz az álláspontjához, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) fegyelmezetlen pénzügypolitikája gyengíti a dollárt, ami a feltörekvő piacokra nyomja a spekulatív tőkét” – írta értékelésében a Wall Street Journal (WSJ).
Hasonlóan látja a Business Week kommentárja is, amely szerint a G20-csúcson gátat szabtak a Peking árfolyam- és tartalékpolitikáját illető amerikai kritikáknak, és ellentámadás indult Kína, Brazília és Németország részéről az amerikai monetáris politikát illetően.
„Azzal, hogy az Egyesült Államok engedélyt kapott arra, hogy saját gazdaságát a dollár inflálásával hozza lendületbe, óhatatlan következményként számolhatunk a pénzromlás begyűrűzésével minden gazdaságba. Nem tudni azonban, hogy ez milyen mértékű lehet. Arról ugyanis az Egyesült Államokban is élénk vita folyik, hogy lehet-e előre tervezett módon 1-2 százalékos korlátok között tartani a pénzromlás ütemét, vagy elszabadulhat az infláció nagyobb mértékben is” – nyilatkozta Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Látogatottsági adatok