2010. november 15., 09:592010. november 15., 09:59
Kína és az Egyesült Államok erőpróbájává vált a szöuli G20-csúcstalálkozó, ami pénteken úgy ért véget, hogy egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült elmozdulni a holtpontról. Peking továbbra is azt tesz a jüannal, amit szeretne, a fejlett országok pedig áldásukat adták arra, hogy Washington több száz milliárd dollár piacra dobásával gyengítse a dollárt.
A kétnapos G20-tanácskozáson csupán az elvárható minimum teljesült: általános megállapodás született olyan „irányelvek” későbbi megalkotásáról, amelyek segíthetnek kezelni a világgazdaság fejlődésére kockázatot jelentő globális egyensúlyhiányt. A résztvevők megállapodtak, hogy a vitatott árfolyam- és kereskedelmi kérdések megoldásában együttműködnek, de a részletek kidolgozása csak a jövőben várható.
A mostani G20-csúcstalálkozót Kína és az Egyesült Államok szembenállása határozta meg, ami meg is akadályozta, hogy bármilyen konkrét megegyezés szülessen a világdevizákkal és a kereskedelmi mérlegekben tapasztalható kiegyensúlyozotlanságokkal kapcsolatban. „Kína támogató országokat talált ahhoz az álláspontjához, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) fegyelmezetlen pénzügypolitikája gyengíti a dollárt, ami a feltörekvő piacokra nyomja a spekulatív tőkét” – írta értékelésében a Wall Street Journal (WSJ).
Hasonlóan látja a Business Week kommentárja is, amely szerint a G20-csúcson gátat szabtak a Peking árfolyam- és tartalékpolitikáját illető amerikai kritikáknak, és ellentámadás indult Kína, Brazília és Németország részéről az amerikai monetáris politikát illetően.
„Azzal, hogy az Egyesült Államok engedélyt kapott arra, hogy saját gazdaságát a dollár inflálásával hozza lendületbe, óhatatlan következményként számolhatunk a pénzromlás begyűrűzésével minden gazdaságba. Nem tudni azonban, hogy ez milyen mértékű lehet. Arról ugyanis az Egyesült Államokban is élénk vita folyik, hogy lehet-e előre tervezett módon 1-2 százalékos korlátok között tartani a pénzromlás ütemét, vagy elszabadulhat az infláció nagyobb mértékben is” – nyilatkozta Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok