2010. november 15., 09:592010. november 15., 09:59
Kína és az Egyesült Államok erőpróbájává vált a szöuli G20-csúcstalálkozó, ami pénteken úgy ért véget, hogy egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült elmozdulni a holtpontról. Peking továbbra is azt tesz a jüannal, amit szeretne, a fejlett országok pedig áldásukat adták arra, hogy Washington több száz milliárd dollár piacra dobásával gyengítse a dollárt.
A kétnapos G20-tanácskozáson csupán az elvárható minimum teljesült: általános megállapodás született olyan „irányelvek” későbbi megalkotásáról, amelyek segíthetnek kezelni a világgazdaság fejlődésére kockázatot jelentő globális egyensúlyhiányt. A résztvevők megállapodtak, hogy a vitatott árfolyam- és kereskedelmi kérdések megoldásában együttműködnek, de a részletek kidolgozása csak a jövőben várható.
A mostani G20-csúcstalálkozót Kína és az Egyesült Államok szembenállása határozta meg, ami meg is akadályozta, hogy bármilyen konkrét megegyezés szülessen a világdevizákkal és a kereskedelmi mérlegekben tapasztalható kiegyensúlyozotlanságokkal kapcsolatban. „Kína támogató országokat talált ahhoz az álláspontjához, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) fegyelmezetlen pénzügypolitikája gyengíti a dollárt, ami a feltörekvő piacokra nyomja a spekulatív tőkét” – írta értékelésében a Wall Street Journal (WSJ).
Hasonlóan látja a Business Week kommentárja is, amely szerint a G20-csúcson gátat szabtak a Peking árfolyam- és tartalékpolitikáját illető amerikai kritikáknak, és ellentámadás indult Kína, Brazília és Németország részéről az amerikai monetáris politikát illetően.
„Azzal, hogy az Egyesült Államok engedélyt kapott arra, hogy saját gazdaságát a dollár inflálásával hozza lendületbe, óhatatlan következményként számolhatunk a pénzromlás begyűrűzésével minden gazdaságba. Nem tudni azonban, hogy ez milyen mértékű lehet. Arról ugyanis az Egyesült Államokban is élénk vita folyik, hogy lehet-e előre tervezett módon 1-2 százalékos korlátok között tartani a pénzromlás ütemét, vagy elszabadulhat az infláció nagyobb mértékben is” – nyilatkozta Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok