
Drágulások a láthatáron. A kenyér és a zöldségfélék ára is emelkedik az elkövetkező hónapokban
Fotó: Orbán Orsolya
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
2026. augusztus 19., 20:402026. augusztus 19., 20:40
A drágulás legsúlyosabban a gabonaféléket, a gyümölcs- és zöldségterméseket, valamint a tejtermékeket érintheti. A szélsőséges hőség és aszály idén nyáron végigsöpört Európán, ráadásul a gazdálkodókat magas energia- és műtrágyaárak is sújtják a közel-keleti és ukrajnai háborúk miatt – szerepel az Oxford Economics elemzésében, amelyet az Economica.net portál ismertetett.
A Coceral gabonakereskedelmi szövetség 295,5 millióról 286,6 millió tonnára csökkentette az EU–27 és Nagy-Britannia várható gabonatermését (2025-ben 310 millió tonna volt).
Tomas Dvorak, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint
A Hormuzi-szoros lezárása miatt a gázolaj ára júliusban éves szinten 36 százalékkal drágult, a műtrágya pedig idén akár 22 százalékkal is drágulhat.

Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
Az orosz és ukrán kikötők elleni támadások és a Fekete-tengeri exportzavarok akár 86 millió tonnányi éves gabonaexport-kapacitást érinthetnek, ami a globális export mintegy 17 százaléka. A két ország adja a búzaexport csaknem 30, a kukoricaexport több mint 10 százalékát.
A szakértő szerint
érinti leginkább a hőség és aszály,
A búza – a magas műtrágya-igénye miatt – éves szinten 36 százalékkal drágulhat.
A friss élelmiszereknél (gyümölcs, zöldség) 2-3 hónapon belül, a feldolgozott termékeknél (kenyér, tészta) 6-9 hónapon belül várható a hatás – tehát a friss termékeknél már ősztől, a feldolgozottaknál 2027 február–májusa körül.

A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!