Fotó: Rostás Szabolcs
Októberben jelentősen mérséklődött az éves infláció az euróövezetben és az Európai Unióban, de a romániai infláció az egyik legmagasabb az EU-ban – közölte pénteken az EU statisztikai intézete, az Eurostat.
2023. november 17., 14:502023. november 17., 14:50
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az Európai Unióban a szeptemberi 4,9 százalékról 3,6 százalékra csökkent az éves infláció októberben. A tagállamok közül Magyarországon (9,6 százalék), Csehországban (9,5) és Romániában (8,3) volt a legmagasabb, Belgiumban (mínusz 1,7 százalék), Hollandiában (mínusz 1) és Dániában (mínusz 0,4) a legalacsonyabb.
Az euróövezetben a szeptemberi 4,3 százalékról 2,9 százalékra csökkent az éves infláció októberben. Az euróövezet országaiban az éves árnövekedésre a legjelentősebb hatást a szolgáltatások árai gyakorolták, amelyek 1,97 százalékponttal emelkedtek, ezt követte az élelmiszerek, az alkohol és a cigaretta ára, amelyek 1,48 százalékponttal nőttek. Ezzel szemben az energiaárak 1,45 százalékponttal csökkentek.
A szeptemberi 8,8 százalékról 8,07 százalékra csökkent októberben az éves infláció Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint.
Amint arról korábban írtunk, az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a szeptemberi 8,8 százalékról októberben 8,07 százalékra csökkent az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 8,66, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,24, a szolgáltatások 12,20 százalékkal drágultak az előző év azonos hónapjához képest.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) az októberi inflációs jelentésében közölte, hogy fenntartja az idei év végére vonatkozó 7,5 százalékos inflációs előrejelzését, és 4,8 százalékra emelte a 2024 végére vonatkozó előrejelzést. A román jegybank augusztusi becslései 2023 végére 7,5 százalékos, jövő év végére pedig 4,4 százalékos inflációt vetítettek előre.
2022 szeptemberéhez képest a romániai boltok polcain az élelmiszerek árai az európai átlaggal megegyező mértékben, azaz 9,2 százalékkal emelkedtek. A sertéshús, a baromfi és a tojás esetében azonban az áremelkedés az uniós átlag felett van.
Románia gazdasága a harmadik negyedévben erőteljesen lelassult, jobban, mint azt a piacok várták, és az elemzők pesszimistán tekintenek a jövőbeli dinamikára, de szkeptikusan szemlélik a hivatalos statisztikai adatokat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!