Dragneának nem tetszik a költségvetés-tervezet

Nem nyerte el Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök tetszését a Grindeanu-kormány miniszterei által elkészített költségvetéstervezet, így kedden újabb egyeztetéseket kezdtek a 2017-es büdzsé sarokszámairól. Az egyik bukaresti pártszékházba összehívott találkozó este még tartott, néhány miniszter ugyan távozott időközben, de senki sem nyilatkozott az összesereglett sajtósoknak.

A kormányprogramot kidolgozó és a kabinetet a pártszékházból irányító Dragnea hétfő este közölte, amikor hazaértek az Amerikai Egyesült Államokból, Sorin Grindeanu miniszterelnökkel egyetemben elégedetlenséggel töltötte el, hogy a büdzsé tervezete nem tükrözte mindazt, amiben indulások előtt megállapodtak, így keddtől valamennyi tárca vezetőjével egyenként egyeztetni fognak.

„Nem értettem, miért kellett növelni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetését. Sem én, sem a kormányfő nem kaptunk komoly, érveket felsorakoztató válaszokat. Azt sem értettem, hogy az államelnöki hivatalnál miért csupán 4 százalékos volt a csökkentés\" – sorolta Dragnea, ismételten leszögezve, hogy a büdzsének a kormányprogramot kell tükröznie.

Két százalék a védelemre

A PSD elnöke ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a költségvetés végső formája a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget fogja előirányozni a védelmi tárcának. Hétfőn egyébként a szaktárca sajtóirodája arról számolt be, hogy meghaladja a GDP két százalékát a védelmi minisztérium ez évre előirányzott összköltségvetése a pártok közötti politikai megállapodásnak megfelelően. A minisztérium arra reagált, hogy az ellenzéki sajtó választási ígéretei és a védelmi kiadásokról szóló nemzeti konszenzus megsértésével vádolta a szociálliberális kormányt.

Mint ismert, Románia tavaly a GDP csaknem másfél százalékát fordította védelmi kiadásokra. Ehhez képest az idei tervezetben a védelmi minisztériumnak 11 milliárd lejes költségvetést irányoztak elő, ami a GDP 1,35 százalékát teszi ki. A védelmi tárca közleménye szerint azonban a parlamenti megerősítésre váró büdzsé tervezete ezenfelül 7,6 milliárd lejnyi hitel felvételét is engedélyezi annak a programnak az elindítására, amely a román hadsereg felszerelésének fejlesztését tűzi ki célul. A két költségvetési tétel együttesen a GDP 2,18 százalékát teszi ki, lehetővé téve a korszerű, az együttműködési feltételeknek megfelelő harci eszközök beszerzését és Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését – mutatnak rá a kommünikében.

Klaus Johannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok 2015 januárjában aláírt politikai egyezményükben közösen vállaltak kötelezettséget arra, hogy Románia – a NATO-csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a GDP legalább két százalékára növeli 2017-ig védelmi kiadásait, és ezt a szintet a következő tíz évben is megtartja, függetlenül attól, hogy mely politikai erő kerül hatalomra.

Nyertesek és vesztesek

A hétfőn a pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott tervezet szerint az idei költségvetés nagy nyertese a távközlési, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, a művelődési és nemzeti identitás tárcája, valamint a közlekedésügyi minisztérium lenne, a tavalyi büdzséhez képest nekik utaltak ki arányaiban jóval nagyobb összegeket. Eközben az energetikai, az oktatási, a belügy-, illetve a külügyminisztérium, az államelnöki hivatal, a kormány főtitkársága és a titkosszolgálatok kevesebb pénzt kapnának, mint egy évvel korábban.

Százmilliók a közmédiára

A költségvetés tervezetében ugyanakkor majdnem akkora összeget irányoztak elő a közmédia számára, mint amennyiből az összes többi, magántulajdonban lévő televízió, rádió, lap és internetes portál működött tavaly – hívta fel tegnap a figyelmet a Hotnews.ro hírportál, Cătălin Tolontan oknyomozó újságíró blogját idézve. A publicista következtetését a Media Fact Book becsléseire alapozta, amely szerint a teljes romániai média 2016-os reklámbevételei 350 millió euróra tehetők. A hétfőn közzétett költségvetés-tervezetben a román közszolgálati televíziónak (TVR) 211 millió eurónyi, a közszolgálati rádiónak (SRR) 85 millió eurónyi, az Agerpres hírügynökségnek pedig 5 millió eurónyi költségvetési forrást irányozott elő a szociálliberális kormány.

Mint ismert, a közmédiát immár csaknem kizárólag az állami költségvetésből kell fenntartani, miután a működési költségek megközelítőleg felét fedező rádió- és televízió előfizetési díjat – másik százegy illetékkel együtt – eltörölte a Liviu Dragnea által kezdeményezett, idén januárban kihirdetett törvény. A TVR-re idén a tavalyinál több mint hétszer nagyobb összeget irányoztak elő, részben azért, hogy a kieső előfizetési díjakat fedezzék, de a költségvetési törvény tervezete azt is leszögezi, hogy a rendelkezésére bocsátott keretből a köztévének 144 millió eurónyi összeget az évek alatt felhalmozott adóssága törlesztésére kell fordítania. A bukaresti kormány – a TVR adósságának közpénzből való kifizetése után – jövő évtől kezdődően évi 92 millió eurónyi összeget szándékozik fordítani a médium működtetésére.

Amint arról korábban írtunk, az előfizetési díj eltörlése ellen októberben tüntetést rendeztek a közrádió alkalmazottai arra hivatkozva, hogy a költségvetési finanszírozás politikai szempontból kiszolgáltatottá teszi a médiumot. Az intézkedés ellen a közmédia autonómiájáért aggódó hazai és nemzetközi médiaszervezetek is szót emeltek. Klaus Johannis államfő alkotmányos óvással is megpróbálta megakadályozni a törvény hatályba lépését, és a parlamentnek is visszaküldte megfontolásra a jogszabályt, sikertelen próbálkozásai után azonban nem tagadhatta meg kihirdetését.

Túl optimista várakozások?

A 2017-es költségvetés nyilvánosságra hozott tervezete egyébként 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a büdzsé hiányát a GDP 2,96 százalékára becsülik, az inflációt pedig 1,4 százalékosra várják. A lej/euró árfolyamot 4,46 lejre becsülik, miközben 2274 lejes átlagbért várnak a munkavállalók számának 4,3 százalékos bővülése és 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta mellett.

Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) elnöke szerint azonban ezek a sarokszámok nem tükrözik a valóságot. Mint leszögezte, a büdzsé nem az ipar valós növekedési kilátásaival számol, így meglátása szerint a deficitet csak a kiadások lefaragásával lehet majd 3 százalék alatt tartani, „ahogyan az előző kormányok is eljártak\".